A müstairi Szent János benedekrendi apácakolostor a karoling korszakból származó templomfreskói okán világörökségi nyilvántartásba vett kolostoregyüttes, a svájci Graubünden kantonbeli Münster-völgyben fekvő Müstair település központjában.
A kolostort 800 körül Nagy Károly közvetlenül, de valószínűbb, hogy az ő megbízásából a Churi egyházmegye püspöke alapította. A kolostor történeti - egyházi és politikai - jelentőségére utal, hogy a kolostor hajdani latin nevéből (monasterium) alakult ki nemcsak a település (Müstair), de a befoglaló völgy (Münster-völgy, Val Müstair) máig fennmaradó neve is A 12. századtól a kolostor a Benedek-rendhez került, ekkor lett férfikonventből apácakolostor. A kolostornak nevet adó védőszentje Keresztelő Szent János.
A falakon és a templomhajó boltíves mennyezetén található - és a 15. század végén eltakart - karoling-kori freskókat csak a 20. század elején fedezték fel újra. A kolostor-együttes és művészeti értéke...Tovább
A müstairi Szent János benedekrendi apácakolostor a karoling korszakból származó templomfreskói okán világörökségi nyilvántartásba vett kolostoregyüttes, a svájci Graubünden kantonbeli Münster-völgyben fekvő Müstair település központjában.
A kolostort 800 körül Nagy Károly közvetlenül, de valószínűbb, hogy az ő megbízásából a Churi egyházmegye püspöke alapította. A kolostor történeti - egyházi és politikai - jelentőségére utal, hogy a kolostor hajdani latin nevéből (monasterium) alakult ki nemcsak a település (Müstair), de a befoglaló völgy (Münster-völgy, Val Müstair) máig fennmaradó neve is A 12. századtól a kolostor a Benedek-rendhez került, ekkor lett férfikonventből apácakolostor. A kolostornak nevet adó védőszentje Keresztelő Szent János.
A falakon és a templomhajó boltíves mennyezetén található - és a 15. század végén eltakart - karoling-kori freskókat csak a 20. század elején fedezték fel újra. A kolostor-együttes és művészeti értékei ma is látogathatók és 1983 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek.
Új hozzászólás