Россия

Oroszország
Ninara from Helsinki, Finland - CC BY 2.0 sanil - CC0 kuhnmi - CC BY 2.0 Денис Пономарев - CC BY-SA 4.0 Sergey Pesterev - CC BY-SA 4.0 M.Dirgėla - CC BY-SA 3.0 Koenzime - CC BY-SA 3.0 Sergey Pesterev - CC BY-SA 4.0 Robert Nunn from London, UK - CC BY-SA 2.0 Florstein (Telegram:WikiPhoto.Space) - CC BY-SA 4.0 sanil - CC0 Sergey Pesterev - CC BY-SA 4.0 Art-and-Air - CC BY-SA 3.0 VasilyevaED - CC BY-SA 4.0 kuhnmi - CC BY 2.0 kuhnmi - CC BY 2.0 sanil - CC0 Сергей Ковалев - CC BY-SA 4.0 AndrianovaNatalia - CC BY-SA 3.0 JialiangGao www.peace-on-earth.org - CC BY-SA 3.0 Krytsyn Vlad - CC BY-SA 3.0 Sergey Pesterev - CC BY-SA 4.0 Tamten at cs.wikipedia - Public domain Алексей Задонский - CC BY-SA 4.0 Николай Гернет - CC BY-SA 4.0 Sergey Nemanov (Photocity) - CC BY-SA 2.5 Ministry of Defence of the Russian Federation - CC BY 4.0 Отачкин А.Е - Public domain Gummy-beer - CC0 musatych - CC BY-SA 3.0 sanil - CC0 Sorovas - CC BY-SA 3.0 sanil - CC0 Cons Ph - CC BY-SA 4.0 Florstein (Telegram:WikiPhoto.Space) - CC BY-SA 4.0 Тимур Агиров - CC BY-SA 4.0 AndrianovaNatalia - CC BY-SA 3.0 Author: Stanislaw Pokrowski - CC BY-SA 3.0 Suleymannabiev - CC BY-SA 4.0 User:MatthiasKabel - CC BY-SA 3.0 Станислав Шинкаренко - CC BY-SA 4.0 Original uploader was Buzava at en.wikipedia - Public domain Anthospace - CC BY-SA 3.0 Azmanova Natalia - CC BY-SA 4.0 Museum of Soviet Arcade Machines - CC BY-SA 4.0 Florstein (Telegram:WikiPhoto.Space) - CC BY-SA 4.0 Тимур Агиров - CC BY-SA 4.0 zarmel http://www.geodiversite.net/auteur2 - CC BY-SA 3.0 Butorin - CC BY-SA 4.0 Florstein (Telegram:WikiPhoto.Space) - CC BY-SA 4.0 kuhnmi - CC BY 2.0 Florstein (Telegram:WikiPhoto.Space) - CC BY-SA 4.0 Sorovas - CC BY-SA 3.0 Sorovas - CC BY-SA 3.0 Sergey Ashmarin - CC BY-SA 3.0 Денис Пономарев - CC BY-SA 4.0 Денис Пономарев - CC BY-SA 4.0 Игорь Шпиленок - CC BY-SA 3.0 Ninara from Helsinki, Finland - CC BY 2.0 Sorovas - CC BY-SA 3.0 Florstein (Telegram:WikiPhoto.Space) - CC BY-SA 4.0 No images

Context of Oroszország

Az Oroszországi Föderáció (oroszul: Российская Федерация,  Rosszijszkaja Fegyeracija), vagy röviden Oroszország (Россия,  Rosszija) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország. A Föld legnagyobb területű állama, a lakható szárazföldi területek egynyolcadát foglalja el; területe tizenegy időzónára terjed ki és tizennégy országgal van közös határa.

Az ország nyugati része sokkal sűrűbben lakott, mint a keleti része; a lakosság mintegy háromnegyede Európában él. Fővárosa és politikai központja Moszkva, Európa legnépesebb és a világ egyik legnagyobb városa.

Hatalmas nyersanyagkészletei valószínűleg a legnagyobbak a világon, és a világ egyik vezető kőolaj- és földgázkitermelője.

Nagy piacának, gazdaságának, katonai erejének és nemzetközi be...Tovább

Az Oroszországi Föderáció (oroszul: Российская Федерация,  Rosszijszkaja Fegyeracija), vagy röviden Oroszország (Россия,  Rosszija) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország. A Föld legnagyobb területű állama, a lakható szárazföldi területek egynyolcadát foglalja el; területe tizenegy időzónára terjed ki és tizennégy országgal van közös határa.

Az ország nyugati része sokkal sűrűbben lakott, mint a keleti része; a lakosság mintegy háromnegyede Európában él. Fővárosa és politikai központja Moszkva, Európa legnépesebb és a világ egyik legnagyobb városa.

Hatalmas nyersanyagkészletei valószínűleg a legnagyobbak a világon, és a világ egyik vezető kőolaj- és földgázkitermelője.

Nagy piacának, gazdaságának, katonai erejének és nemzetközi befolyásának köszönhetően nagyhatalom, illetve (Kína mellett) potenciális szuperhatalom. Atomhatalom, amely az egyik legnagyobb tömegpusztító fegyverkészlettel és a 2020-as évek elején a Föld második legerősebb haderejével rendelkezik.

Vlagyimir Putyin irányítása alatt 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, majd a kelet-ukrajnai háború nyomán, 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát. 2022-ben Vlagyimir Putyin újabb ukrán területeket annektált Oroszországhoz, melyek az alábbiak: Herszoni terület, Donyecki Népköztársaság, Luganszki Népköztársaság, és a Zaporizzsjai terület.

More about Oroszország

Basic information
  • Currency Orosz rubel
  • Native name Россия
  • Calling code +7
  • Internet domain .ru
  • Speed limit 90
  • Mains voltage 220V/50Hz
  • Democracy index 3.31
Population, Area & Driving side
  • Population 137550949
  • Terület 17075400
  • Driving side right
Történet
  •  Az Ezeréves Oroszország emlékműve Novgorodban Bővebben: Oroszország történelme

    Az orosz történelem korszakai:

    ...Tovább
     Az Ezeréves Oroszország emlékműve Novgorodban Bővebben: Oroszország történelme

    Az orosz történelem korszakai:

    Szlávok 862-ig Kijevi Rusz (862–1240) Arany Horda (1240–1380) Moszkvai Nagyfejedelemség (1380–1613) Romanov-dinasztia (1613–1917) I. Nagy Péter cár (1682–1725) Terjeszkedés, reformok kora (1725–1796) dekabrista felkelés és megtorlása (1825–1853) Krími háború (1853–1856) II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856–1881) Mozgalmak kora (1881–1914) Első világháború, 1917-es októberi orosz forradalom (1914–1917) Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban (1917–1921) A Szovjetunió kora (1922–1991) A mai Oroszország (1991 óta)A Kijevi Rusz és előzményei  A Kijevi Rusz a 11-12. században

    A keleti szlávok a népvándorlás korában húzódtak északra, az erdőkbe, amelyek biztonságosabbak voltak a nyílt síkságnál. Ott sok évszázadon keresztül, lassan magukba olvasztották a finnugor népek többségét. A mai Oroszország magját a 8. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították. 862-ben Ruszik (Rurik), a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Русь) lett. Ez elég erős volt ahhoz, hogy dél felé terjeszkedve a sztyeppe szélére, Kijevbe tegye át székhelyét.

    A Kijevi Rusz virágkora a 10. és 11. század volt. Felvette az ortodox kereszténységet. Uralkodói szoros családi és politikai kapcsolatban álltak az Árpád-házi királyokkal. A későbbiekben részfejedelemségekre bomlott és a tatárjárás idején, 1240-ben végleg elbukott.

    A 11–12. századok nagy változásai a Kijevi Ruszra is gyökeres hatással voltak. A kunok támadása, és a keresztes hadjáratok hatására a mai Ukrajna területéről kétirányú vándorlás indult. Ekkor vált szét a kisorosz és a nagyorosz azaz az ukrán és az orosz nép. A keletre, északkeletre vonuló nagyorosz törzsek fokozatosan elfoglalták az Felső-Volga vidékét, gyarmatosították ezt a finnugor törzsek által lakott térséget. A gyarmatosítás nem erőszakos eszközökkel történt a nagy terület gyenge lakosságmegtartó képességének következtében könnyen találtak az orosz gyarmatosítók a letelepedéshez helyet. [1].

    A moszkvai állam

    Nem került minden orosz fejedelemség tatár uralom alá. Kijev bukásával egy időben Novgorod képes volt visszaverni a Német Lovagrend támadását, és a tatár uralmat is elkerülte. Mégsem Novgorod lett az újkori orosz állam bölcsője, hanem Moszkva. Pedig Moszkva fejedelme az Arany Horda kánjának vazallusa volt még sokáig. Lassanként mégis képes volt saját uralma alatt egyesíteni az orosz fejedelemségeket.

    Elterjedt felfogás szerint a tatár uralom torzította el az orosz fejlődést, akkor tért el az általános európai fejlődési úttól. A korábbi időszakok kezdetleges önkormányzatai megsemmisültek, a személy jogának fogalma értelmezhetetlen volt abban a társadalomban.

    Oroszország első cárja (királya) Rettegett Iván volt. Sokat tett az ország katonai erejének növelése érdekében és megkezdte azt a külpolitikát, amely a legújabb korig folyamatosan kimutatható: kijutni a meleg, jégmentes tengerre. Ez a törekvés hajtotta a szibériai terjeszkedést is. Rettegett Iván halála után egy hosszú, zavaros korszak következett. Ekkor foglalták el Moszkvát többször a lengyelek.

    A cári birodalom  I. (Nagy) Péter cár Bővebben: Orosz Birodalom

    Mihály cár 1613-ban megalapította az 1917-ig uralkodó Romanov-dinasztiát, melynek egyik legjelentősebb alakja I. (Nagy) Péter cár volt. 1689-től erős, nyugati mintára szervezett államot hozott létre. Oroszország a napóleoni háborúk idejében lett vitathatatlanul európai nagyhatalom. Napóleon császár bukásának közvetlen oka oroszországi hadjáratának kudarca. A 19. század folyamán ugyan jelentős ipar épült ki Oroszországban, de a feudális viszonyok sokáig fennmaradtak és azok lebontása után sem volt képes az ország korszerű demokráciává válni. A 20. század elejére Oroszország katonailag is meggyengült, vereséget szenvedett az 1905-ös orosz–japán háborúban és bár az első világháborúban a győztes antant hatalmak-hoz tartozott, jelentős engedményekre kényszerült a Breszt-litovszki béke tárgyalásokon.

    Szovjetunió  Bővebben: A Szovjetunió története

    1917-ben megdöntötték a cárizmust, és a bolsevikok vették át a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerülése után 1918-ban a szovjetek (tanácsok) összoroszországi kongresszusa tanácsköztársasággá kiáltotta ki Oroszországot. Az ezt követő polgárháború idején alakult meg az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és a Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság. 1922-ben Oroszország és e három másik szovjetköztársaság megalakította a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a Szovjetuniót. A későbbi tagköztársaságok az 1930-as években a 19. századtól Oroszországhoz tartozó közép-ázsiai területeken szerveződtek meg, majd az 1940-es években a Szovjetunió nyugati terjeszkedését követően. Az uniót a Szovjetunió Kommunista Pártja irányította, amely politikai alakulat 1912-től 1991-ig létezett.

    Sztálin (1922-től 1953-ig az ország vezetője, különböző tisztségekben) idejében kemény diktatúra alatt éltek a Szovjetunió népei, a rettegés légköre uralta az országot. Senki sem volt biztonságban, a kommunista párttagok sem. Rendkívül erőltetett ütemű iparosítás folyt, ennek mellékhatásaként éhínség pusztított Ukrajnában. A második világháború alatt a háborús erőfeszítés kivéreztette a lakosságot. A Szovjetunió 26 millió állampolgára halt meg a harcok következtében. Az anyagi kár is rettenetes volt. De a háború végén a Szovjetunió volt a világ két szuperhatalma közül az egyik.

    A rendkívül soknemzetiségű országot az 1950-es évektől 1991-ig 15 tagköztársaság, 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 10 autonóm (1977-ig nemzetiségi) körzet alkotta, amelyeket összesen 120 területre és határterületre, továbbá több mint 3000 járásra osztottak. A különböző szintű autonómiák formálisak voltak, valójában mindent Moszkvából irányítottak. A Szovjetunió majdnem 70 éves fennállása alatt jelentős hatalommá vált. 1985-től a Gorbacsov által megfogalmazott és meghirdetett nyitás (glasznoszty) és átalakítás (peresztrojka) politikájának hatására megkezdődött a Szovjetunió belső felbomlása, megerősödtek a nacionalista függetlenségi törekvések, főként a Baltikumban és a Kaukázus vidékén. A folyamat 1991 augusztusáig tartott, amikor egy sikertelen puccskísérletet követően a tagköztársaságok egymás után kiáltották ki a függetlenségüket és elszakadtak a központi hatalomtól. A Szovjetunió hivatalosan 1991. december 25-én szűnt meg, a jogfolytonosságot Oroszország vette át a nemzetközi szervezetekben.

    Oroszország ma  Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin

    A függetlenségi törekvések Oroszországon belül is tovább erősödtek, ezek közül a legfontosabb a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsenfölddel vívott két véres háború. Az első (több mint 100 000 áldozatot követelő) 1994–1996 között folyt, a másik 1999-től 2009 áprilisáig tartott.

    A rendszerváltás nagyon súlyos árat követelt Oroszország lakosságától. Az ipari termelés és az életszínvonal nagyon lehanyatlott. A kilencvenes évek elején rendszertelenül fizették a nyugdíjakat, több éves elmaradás sem volt ritka. A születési arányszám rendkívül alacsonyra szállt, a halálozási az egekbe szökött. Nagyon rövid idő alatt kialakult egy újgazdag réteg, amely a kezére került tőkét biztonságosabb helyre, Oroszországon kívülre menekítette, így a gazdaságot a nagyarányú tőkekivonás is sújtotta. A kedvezőtlen folyamatok Putyin elnökké választása után fordultak meg. Az olajjövedelmek segítségével sikerült konszolidálni a gazdaságot. A technológiai, társadalmi és politikai lemaradást azonban nem sikerült behozni a Nyugattal szemben, sőt: az ország termelékenysége az óriási olajbevételek ellenére nem éri el Olaszországét, a fele akkora lakossággal rendelkező Németország nominális GDP-je pedig több mint kétszerese az orosznak. Míg Németország 2023-ban a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt az Egyesült Államok és Kína után, Olaszország pedig a nyolcadik, addig Oroszország csupán a tizenegyedik. Még nagyobb a kontraszt az egy főre jutó adatokat tekintve.[2] Óriási probléma, hogy az ország Putyin elnök irányítása alatt katonai autoriter rezsimmé vált, amely kedvezőtlen társadalmi körülményeket teremtett a fiatal értelmiség számára.[3] Az országból folyamatos az elvándorlás,[4] a versenyképességet pedig tovább rontja, hogy a nyugati szankciók elvágják az ipart a csúcstechnológiától.

    2011. május 20-án a parlament megszavazta a téli időszámítás eltörlését.[5]

    2014. március 18-án a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa önálló föderációs alanyokként csatlakoztak az Oroszországi Föderációhoz, de ezt a nemzetközi közösség nem ismeri el.[6]

    A Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása után az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be ellene. 2022-ben, miután az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, a Nyugat további szankciókat vetett ki ellene.[7][8][9][10]

    Kljucsevszkij 16-17. előadás Az elemzők szerint súlyosbodnak az orosz gazdaság gondjai (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2023. július 17. (Hozzáférés: 2023. november 7.) Riadalmat keltett Putyin behívója: menekülnek a hadkötelesek Oroszországból (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2022. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. november 7.) Adél, Hercsel: Depressziósan, tömegével menekül Oroszországból a fiatal orosz értelmiség (magyar nyelven). index.hu, 2022. augusztus 4. (Hozzáférés: 2023. november 7.) időzóna Treaty to accept Crimea, Sevastopol to Russian Federation signed”, Russia Today, 2014. március 18.  Az Ukrajna elleni inváziót követően Oroszországgal szemben hozott uniós szankciók - Európai Bizottság Szalai Péter - A kőkorszakba lökheti vissza Oroszországot a chip-embargó Archiválva 2022. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (Forbes, 2022.03.08.) Bódog Bálint - Megegyeztek a tagállamok, az EU ársapkát rak az orosz olajra 444.hu, 2022.12.05. Egyszerűen: hogyan korlátozza Oroszország olajexportját az Európai Unió? - Szabad Európa Youtube csatorna, 2022.12.20.
    Read less

Phrasebook

Szia
Привет
Világ
Мир
Helló Világ
Привет, мир
Köszönöm
Спасибо
Viszontlátásra
До свидания
Igen
Да
Nem
Нет
Hogy vagy?
Как дела?
Köszönöm, jól
Хорошо, спасибо
Mennyibe kerül?
Сколько это стоит?
Nulla
Нуль
Egy
Один

Where can you sleep near Oroszország ?

Booking.com
487.365 visits in total, 9.187 Points of interest, 404 Destinations, 50 visits today.