Context of Kazahsztán

Kazahsztán (kazakul: Qazaqstan, hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.

A világ 9. legnagyobb területű országa és egyben legnagyobb területű, világtenger nélküli országa. Népsűrűsége az egyik legalacsonyabb a világon, mintegy 7 fő/km². 1997 óta a fővárosa Asztana.

Gazdaságilag és politikailag vezető állam Közép-Ázsiában; a régió GDP-jének 60 százalékát állítja elő, elsősorban kőolaj- és gáziparán keresztül, és hatalmas ásványkincs készletekkel is rendelkezik. Az ENSZ, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a FÁK, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), az Eurázsiai Gazdasági Unió, CSTO, OSCE, az Iszlám Konferencia és a Türk Államok tagja.

More about Kazahsztán

Basic information
  • Currency Kazah tenge
  • Calling code +7
  • Internet domain .kz
  • Mains voltage 220V/50Hz
  • Democracy index 3.14
Population, Area & Driving side
  • Population 19002586
  • Terület 2724900
  • Driving side right
Történet
  •  Bővebben: Kazahsztán történelme Ehhez a szakaszhoz további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében....Tovább
     Bővebben: Kazahsztán történelme Ehhez a szakaszhoz további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
    Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.  A hsziungnu nomád birodalom az i. e. 2 században és a mai országhatárok

    A 10. században a szeldzsuk török birodalom területe elérte egészen a mai Kazahsztán déli részét, majd a 13. században Dzsingisz kán birodalma alá tartozott. Területén a 15. században alakult meg a Kazak Kánság. A kalmükökkel harcoltak, ezért orosz protektorátust kértek, mely 1730-tól 1750-ig volt érvényben. A 19. század közepétől került orosz uralom alá. 1920-ban csatlakozott Kirgiz ASZSZK néven Szovjet-Oroszországhoz. Nevét 1925-ben változtatták Kazah ASZSZK-ra. 1936-tól a Szovjetunió tagköztársasága volt 1991-ig. A függetlenség kikiáltása után csatlakozott a FÁK-hoz.

     Lásd még: A Szovjetunió története Az Arany Horda területe 1300 körülKazak Kánság

    Kazahsztán a kőkor óta lakott: éghajlata és domborzata a nomád állattartás számára a legkedvezőbb. Lehetséges, hogy az itteni tágas sztyeppéken háziasították a lovat. Ősi városai hosszú ideig a keletet nyugattal összekötő Selyemút fontos megállóhelyei voltak. Tartósabb állam csak a 13. század eleji mongol hódítással keletkezett. A Mongol Birodalomban közigazgatási egységet szerveztek itt, ebből fejlődött ki a Kazak Kánság.

    Történelmi periódusokon keresztül a hagyományos nomád élet, az állattenyésztésen nyugvó gazdaság dominált a sztyeppen. A 15. századtól kezdve alakult ki a török törzsek között a különálló kazak öntudat. A folyamat a 16. század közepére különálló kazak nyelvet, kultúrát és gazdaságot eredményezett. A régióban folyamatos volt az összeütközés a bennszülött kazak emírek és a délről szomszédos perzsa nyelvű népek között. A korai 17. századra a Kazak Kánság a törzsi vetélkedés színtere lett, és gyakorlatilag felosztották a népet Nagy, Középső és Kis Hordára (jüz). Politikai széttagolódás, törzsi vetélkedés, az országon átvezető nyugat-keleti kereskedelmi utak jelentőségének csökkenése meggyengítette a Kazak Kánságot.

    A 17. században a kazakok az ojrátokkal, a nyugati mongol törzsek szövetségével harcoltak, akik a dzsungárokkal együtt egyre agresszívebbek lettek. A 18. század elején ért a Kazak Kánság hatalmának csúcsára. Ebben az időszakban a Kis Horda részt vett a Dzsungár Kánság elleni 1723–1730-as győztes háborúban. Ezt a dzsungárok „nagy katasztrófának” nevezett, a kazak területekre történt betörése előzte meg. A kazakok ugyanakkor folyamatosan szenvedtek a volgai kalmükök portyáitól.

    Orosz Birodalom

    A 19. században az Orosz Birodalom terjeszkedése közben behatolt Közép-Ázsiába. A cár uralma alá hajtotta a mai Kazak Kánság területét. Oroszország kiépítette közigazgatását, katonai helyőrségeket, laktanyákat épített, hogy megerősítse jelenlétét Közép-Ázsiában. Az első orosz támaszpont, Orszk 1735-ben épült. Oroszország az orosz nyelv használatát erőltette minden iskolában és kormányzati szervezetben. Az orosz törekvések rendkívüli ellenszenvet váltottak ki a kazak népben, és az 1860-as években sok kazak ellenállt az orosz megszállásnak, leginkább azért, mert az a hagyományos nomád életmód és az állattenyésztésen alapuló gazdaság megszűnését jelentette, aminek nyomán a kazak törzsek egy részét nagyon gyorsan elérte az éhínség. Az 1800-as évek végén kialakuló kazak nemzeti mozgalom a hazai nyelv és identitás megőrzéséért harcolt, ellenállt az Orosz Birodalom asszimiláló törekvéseinek.

     Kép egy kazak jurtában az 1910-es évekből

    Az 1890-es évektől nagyszámú szláv telepes telepedett be a mai Kazahsztán területére. A telepesek száma különösen gyorsan nőtt azután, hogy átadták 1906-ban az Orenburgból Taskentbe vezető vasutat. A földért és a vízért az újonnan érkezők és a kazakok versenyeztek egymással. Ez a kazakok körében erős ellenszenvet váltott ki a gyarmati uralommal szemben a cári rendszer utolsó éveiben. 1916-ban sorozatos felkelések törtek ki. A kazakok orosz és kozák falvakat támadtak meg, válogatás nélkül ölték az ott találtakat. Az oroszok könyörtelenül visszavágtak. A katonák 300 000 kazakot űztek a hegyek közé vagy Kínába. Amikor a következő évben nagyjából 80 000 visszatért közülük, sokakat lemészároltak a cári erők. Az 1931–1933-as éhínség idején kazakok milliói haltak éhen.

    A Szovjetunióban  Kazahsztán területe a Szovjetunióban

    Az Orosz Birodalom összeomlását követő polgárháborút követően Kazahsztán területén is szovjethatalom létesült. A szovjetek elnyomták a hagyományos elitet, az 1920-as évek végén és az 1930-as években erőszakkal kollektivizáltak, tömeges éhezést és nyugtalanságot váltva ki ezzel. 1926 és 1939 között a kazak lakosság 22%-kal csökkent az éhezés, az erőszak és a kivándorlás miatt. Az 1930-as években sok kazak értelmiségit végeztek ki, részint az általános elnyomás részeként, részint a kazak öntudat és kultúra módszeres elnyomása céljából. A szovjet uralom megszilárdulása után a kommunista apparátus folyamatosan dolgozott Kazahsztán teljes betagolásán a szovjet rendszerbe. 1936-ban Kazahsztán szovjet köztársaság lett.

    Az 1930-as és 1940-es években Kazahsztánból képzett emberek milliói távoztak a Szovjetunió más részébe. Sokakat erővel telepítettek át Szibériába vagy Kazahsztán más vidékére, hogy megfosszák őket etnikai örökségüktől és hitüktől. Áldozatai is bőven voltak ennek az áttelepítésnek. Azok is sokan voltak, akiket helyben internáltak a legnagyobb szovjet munkatáborokba. A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság öt nemzetiségi hadosztály felállításával vett részt a Szovjetunió második világháborús erőfeszítésében. Közben a háborús erőfeszítések támogatására erőteljes iparosítás indult, és bányákat nyitottak. Amikor Sztálin meghalt, Kazahsztán gazdasága még a mezőgazdaságon alapult. 1953-ban Nyikita Hruscsov nagyratörő „szűzföld”-programjának célja a nomádok legelőiből a Szovjetunió fő gabonatermő vidékének kialakítása volt. Vegyes eredménnyel zárult. A későbbiekben a Leonyid Brezsnyev idején folyt modernizáció felgyorsította a mezőgazdaság fejlődését, de Kazahsztán lakosságának nagy része még mindig állattenyésztésből élt. 1959-ben a lakosság 30%-a kazak, 43%-a viszont orosz volt.

    A szovjet társadalomban fokozódó feszültségek az 1980-as években politikai és gazdasági reformokat kényszerítettek ki. Kazahsztánban nagyon fontos tényező volt Lavrentyij Berija döntése 1949-ben, hogy Kazahsztán területén Szemipalatyinszkba (ma Szemej) telepítik az atomkísérleti telepet. Ennek generációkkal később is katasztrofális környezeti és biológiai hatásai voltak, ami fokozta a kazakok dühét a szovjet rendszerrel szemben. 1986 decemberében fiatal kazakok tömegtüntetésen tiltakoztak a Kazah Kommunista Párt kazak nemzetiségű első titkára leváltása ellen. Helyére orosz nemzetiségű, Oroszországból érkezett titkárt állítottak. A kormány erői elnyomták a nyugtalanságot, néhány embert megöltek, sok tüntetőt bebörtönöztek. A szovjet uralom utolsó napjaiban az elégedetlenség fokozódott, és ki is fejeződhetett Mihail Gorbacsov glasznoszty politikája miatt.

    A függetlenség után  Nurszultan A. Nazarbajev 1991-től 2019-ig az ország elnöke volt

    Kazahsztán 1990. október 25-én szuverén köztársasággá nyilvánította magát a Szovjetunión belül. Függetlenségét 1991. december 16-án kiáltotta ki.[1]

    A függetlenség utáni első években jelentős reformokat hajtottak végre, de fennmaradt a szovjet stílusú gazdaság és az egypártrendszer. Nurszultan Nazarbajev 1989-ben lett a Kazah Kommunista Párt feje, 1991-ben köztársasági elnökké választották. Jelentős lépéseket tett a piacgazdaság bevezetése irányába.

    A fővárost 1997-ben átköltöztették, és 1998 májusában átkeresztelték Asztanára,[2] 2019-ben az elnökről a Nur-Szultan nevet kapta. 2022-ben a Nazarbajev-korszak végét jelképezve visszanevezték Asztanára.[3]

    2000-es évek  Kazahsztán próbált jó kapcsolatot ápolni az USA-val és Oroszországgal is. 2013-as kazak bélyeg Obamával, Nurszultan Nazarbajevvel és Medvegyevvel

    2000 óta jelentős gazdasági növekedés zajlott az országban.[4] Nagy kőolaj-, földgáz-, ásványkincskészletet tártak fel.

    A demokrácia kialakítása azonban nem sikerült. Nazarbajev vezetése ugyan kezdetben visszafogott volt, – a szomszédos közép-ázsiai államok vezetéséhez képest – idővel azonban egyre tekintélyelvűbb rendszert épített ki.[5]

    2007 júniusában a kazak parlament törvénybe iktatta, hogy Nazarbajev élete végéig gyakorolhatja a köztársasági elnök minden felhatalmazását, joga van kijelölni utódját, mentelmi joga van és befolyása alatt áll a bel- és külpolitika. Cenzúrázták a sajtót a személyiségi jog védelmének önkényes értelmezésével, blokkoltatták az ellenzéki weboldalakat, betiltották a vahhábita szektát. Az elnök tartományi kormányzóit személyesen nevezte ki.

    Az Amnesty International kritikája szerint Kazahsztánban elterjedt gyakorlat a statáriális tárgyalás, a kínzás, és rendkívül rossz körülmények uralkodnak a büntetés-végrehajtási intézményekben.[6] Az EU-országok zöme ez okból nem teljesítette az elnöknek a kéréseit, amelyekben politikai ellenfelei kiadatását szerette volna elérni. Magyarország azonban a baráti kapcsolat nevében 2017. nyarán kiszolgáltatta Nazarbajev egyik ellenfelét, egy Jerzan Kadesov nevű üzletembert.[7][8]

    Az országban 2021 elején törölték el a halálbüntetést.[9]

    2022-es zavargások  Tiltakozók 2022 elején Aktöbéban Bővebben: 2022-es kazahsztáni zavargások

    A lakosság által széles körben használt autógáz (LPG) árplafonjának eltörlése és az árának hirtelen megemelkedése miatt január elején több városban tiltakozó tüntetések kezdődtek, majd országosan elterjedtek; a legnagyobb városban, Almatiban pedig már erőszakba csaptak át, ahol gyújtogatások is voltak. Január 5-én délután a fővárosban két hétre rendkívüli helyzetet és szükségállapotot hirdettek ki, az egész országban lekapcsolták az internetet és a mobilhálózatot. Tokajev kazak elnök menesztette a kormányfőt és az addigi helyettest nevezte ki, valamint átvette az ország Biztonsági Tanácsának elnöki jogkörét (korábban a tisztséget Nazarbajev töltötte be).[10][11] Tokajev kérésére a KBSZSZ katonai csapatokat küldött Kazahsztánba a rend helyreállítására.

    Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) nagykalt nevű lábjegyzeteknek Kazakhstan - Independent Kazakhstan | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.) News, A. B. C.: Kazakhstan moves to extend presidential term, rename capital (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.) Geography for Kids: Kazakhstan. www.ducksters.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.) Kazakhstan – Independent Kazakhstan | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.) Kazakhstan Archives (angol nyelven). Amnesty International. (Hozzáférés: 2022. január 9.) https://index.hu/belfold/2017/08/10/visszaadtuk_kazahsztan_diktatoranak_a_rabot_akivel_leszamolna/ https://index.hu/kulfold/2017/07/26/nazarbajev_abljazov_kiadatas_magyarorszag_kazahsztan_baltas_gyilkos_ketto/ Kazakhstan abolishes the death penalty: www.france24.news (2021. január 2.) (Hozzáférés: 2021. január 2.) nincs elsődleges cím,[halott link] Több ezren tüntettek Kazahsztánban, miután megemelkedett a gáz ára (MTI / hvg.hu, 2022-01-05. Hozzáférés: 2022-01-05) Онлайн-трансляция происходящего в Казахстане (kommersant.ru, 2022-01-05)
    Read less

Where can you sleep near Kazahsztán ?

Booking.com
487.349 visits in total, 9.186 Points of interest, 404 Destinations, 34 visits today.