México

Mexikó
Karla Yannín Alcázar Quintero (photographer) - CC BY 2.0 Mesoamerican - CC BY-SA 3.0 José de Jesús Pascacio Castillejos - CC BY 3.0 jocelyn gonzalez - CC BY-SA 2.0 T2O media México - CC BY-SA 4.0 Rafael Saldaña - CC BY 2.0 Scott Clark from Lexington KY, USA - CC BY 2.0 Adrian Hernandez - CC BY-SA 4.0 Eneas de Troya - CC BY 2.0 David Broad - CC BY 3.0 Jim Conrad - Public domain Anna Bertho - CC BY-SA 4.0 Jimenacarraza - CC BY-SA 4.0 Comisión Mexicana de Filmaciones from México D. F., México - CC BY-SA 2.0 David Broad - CC BY 3.0 dronepicr - CC BY 2.0 Err0neous at English Wikipedia - CC BY 2.5 T2O media México - CC BY-SA 4.0 FeldBum - CC BY-SA 4.0 Mesoamerican - CC BY-SA 3.0 OperaJoeGreen at English Wikipedia - CC BY 3.0 Maribel Ponce Ixba (frida27ponce) - CC BY 2.0 Bruno Rijsman - CC BY-SA 2.0 Luis Méndez Covarrubias - CC BY-SA 4.0 Николай Максимович - CC BY 3.0 Mauro Trejo - CC BY-SA 4.0 GameOfLight - CC BY-SA 3.0 JAntoniodlrp - CC BY-SA 4.0 Comisión Mexicana de Filmaciones from México D. F., México - CC BY-SA 2.0 dronepicr - CC BY 2.0 panza.rayada - CC BY-SA 3.0 Victorgrigas - CC0 David Broad - CC BY 3.0 Cmr97 - CC BY-SA 3.0 es FABIENNE TOMASCHEWSKI - CC BY-SA 4.0 OperaJoeGreen at English Wikipedia - CC BY 3.0 Minerva Castro - CC BY-SA 4.0 Raer - CC BY-SA 4.0 Esparta Palma - CC BY 2.0 Comisión Mexicana de Filmaciones from México D. F., México - CC BY-SA 2.0 HJPD - CC BY-SA 3.0 Giovanni Alfredo Garciliano Diaz - CC BY-SA 4.0 Cmr97 - CC BY-SA 3.0 es Felix Garcia - CC BY 2.0 No machine-readable author provided. Interspectrum assumed (based on copyright claims). - CC BY-SA 2.5 Jflo23 - CC BY-SA 3.0 Bruno Rijsman - CC BY-SA 2.0 Comisión Mexicana de Filmaciones from México D. F., México - CC BY-SA 2.0 Daani tru - CC BY-SA 4.0 Bernard DUPONT - CC BY-SA 2.0 Thelmadatter - CC BY-SA 3.0 Thelmadatter - CC BY-SA 3.0 No machine-readable author provided. Interspectrum assumed (based on copyright claims). - CC BY-SA 2.5 No images

Context of Mexikó

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos ( hallgat) vagy México ( hallgat), navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Fővárosa és legnagyobb városa Mexikóváros. Szövetségi köztársaság, mely 31 állam szövetségéből és egy szövetségi körzetből (Distrito Federal) áll, ami magában foglalja a fővárost. A 2020-as évek elején több mint 130 milliós népességével a Föld 10. legnépesebb országa és egyben a spanyol nyelvűek között a legnépesebb.

Latin-Amerika egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Nagy gazdasága és népessége, globális kulturális befolyása Mexikót regionális és középhatalommá t...Tovább

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos ( hallgat) vagy México ( hallgat), navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Fővárosa és legnagyobb városa Mexikóváros. Szövetségi köztársaság, mely 31 állam szövetségéből és egy szövetségi körzetből (Distrito Federal) áll, ami magában foglalja a fővárost. A 2020-as évek elején több mint 130 milliós népességével a Föld 10. legnépesebb országa és egyben a spanyol nyelvűek között a legnépesebb.

Latin-Amerika egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Nagy gazdasága és népessége, globális kulturális befolyása Mexikót regionális és középhatalommá teszi. Gyakran feltörekvő hatalomként és újonnan iparosodott államként utalnak rá. Az ország azonban továbbra is küzd a társadalmi egyenlőtlenséggel, a szegénységgel, a kiterjedt bűnözéssel, valamint a kormány és a drogbandák közötti konfliktus is folyamatos.

Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.

More about Mexikó

Basic information
  • Currency Mexikói peso
  • Native name México
  • Calling code +52
  • Internet domain .mx
  • Mains voltage 127V/60Hz
  • Democracy index 6.07
Population, Area & Driving side
  • Population 131135337
  • Terület 1972550
  • Driving side right
Történet
  • Őstörténet  Lásd még: Prekolumbiánus művészet Lásd még: olmékok, toltékok, maja civilizáció és aztékok

    Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmékok, a toltékok, a maja népek és az aztékok civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn. Más bennszülött mexikói társadalmakkal ellentétben ezek a civilizációk kiterjesztették politikai és kulturális hatókörüket Mexikó határain túl is.

    ...Tovább
    Őstörténet  Lásd még: Prekolumbiánus művészet Lásd még: olmékok, toltékok, maja civilizáció és aztékok

    Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmékok, a toltékok, a maja népek és az aztékok civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn. Más bennszülött mexikói társadalmakkal ellentétben ezek a civilizációk kiterjesztették politikai és kulturális hatókörüket Mexikó határain túl is.

    Az európaiak érkezése előtti mezo-amerikai történelmet prehispán vagy prekolumbiánus korszaknak nevezik.

    Az újkor elején az aztékok voltak a domináns népek a mai ország területén. Ekkor az aztékok fővárosa, Tenocstitlan, a mai Mexikóváros helyén a világ egyik legnagyobb városa volt, becsült lakosságát 200–300 ezer fő közé teszik.[1]

    Maja piramis Yaxchilanban, Chiapas államban 
    Maja piramis Yaxchilanban, Chiapas államban
    Az olmék civilizáció egy maradványa 
    Az olmék civilizáció egy maradványa
    Tenocstitlan templomkörzetének modellje 
    Tenocstitlan templomkörzetének modellje
    Teotihuacan 
    Teotihuacan
    Azték harcosok ábrázolása 
    Azték harcosok ábrázolása
    Tolték harcosokat ábrázoló oszlopok 
    Tolték harcosokat ábrázoló oszlopok
    Cortés serege és az indiánok, 16. századi rajz 
    Cortés serege és az indiánok, 16. századi rajz
    Gyarmatosítás

    Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Kezdetben a spanyolokat isteneknek gondolták a kardot, lovat és vaspáncélt addig nem látott aztékok. Cortést az azték istennek, Ketzalkóatlnak vélték, mivel a korabeli azték krónikák 1519-re jósolták a visszajövetelét. Cortés élt is ezzel a lehetőséggel, és kihasználta az aztékok hiszékenységét: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Miután az indiánok kezdték kiismerni a spanyolok valódi szándékát, fellázadtak ellenük. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenocstitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. Új-Spanyolország területét hatalmas birtokokra osztották, amelyek mintegy 500 spanyol földesúr kezébe kerültek. Az elfoglalt területek megmaradt indiánjait áttérítették katolikus hitre és európai módon nevelték őket.

     Bővebben: Mexikó spanyol meghódítása19. század

    1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-es évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.

    1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgó-i békét. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett.

     Lásd még: Mexikói–amerikai háború

    Benito Juárez, a zapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857–72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma.

    Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és a konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.

    Ezután következett az úgynevezett Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

    20. század

    Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).

    A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. Lázaro Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földreformot és államosításokat hajtottak végre.

    1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak. A zapatista felkelés a Tequila-válság okainak egyike, de annak mégsem meghatározó oka.

     A mexikói kormány a hadsereget is beveti a szervezett bűnözés és a kábítószer ellenes harcban (2007)

    A 2000. júliusi választáson a jobboldali PAN nyert.

    21. század

    A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatta magáénak, mert a második helyre a PRD (Partido Revolucionario Democratical) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett. 2012-ben viszont visszatért a PRI: az ő jelöltjüket, Enrique Peña Nietót választották elnökké.

    A 2018-as választás után Obrador lett az ország elnöke.

    A 21. században hosszú évek óta „háború” folyik a mexikói kormány és a drogkartellek között.[2]

     Lásd még: mexikói drogháború Levy, Buddy (2008). Conquistador: Hernán Cortés, King Montezuma, and the Last Stand of the Aztecs. Bantam Books. p. 106. ISBN 978-0553384710. Index: A mexikói drogháború legvéresebb éve lehet az idei (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 7. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
    Read less

Phrasebook

Szia
Hola
Világ
Mundo
Helló Világ
Hola Mundo
Köszönöm
Gracias
Viszontlátásra
Adiós
Igen
Nem
No
Hogy vagy?
¿Cómo estás?
Köszönöm, jól
Bien, gracias
Mennyibe kerül?
¿Cuánto cuesta?
Nulla
Cero
Egy
Una

Where can you sleep near Mexikó ?

Booking.com
487.374 visits in total, 9.187 Points of interest, 404 Destinations, 0 visits today.