United States

Amerikai Egyesült Államok
Palacemusic - CC BY-SA 3.0 Gedstrom - CC BY 3.0 dconvertini - CC BY-SA 2.0 Ybratcher - CC BY-SA 4.0 Pierre Camateros - CC BY-SA 3.0 John Fowler - CC BY 2.0 Bureau of Land Management - Public domain Frank Kovalchek - CC BY 2.0 Brocken Inaglory - CC BY-SA 4.0 William Rosmus - CC BY-SA 3.0 Tom Kredatus, Photographer - Public domain Shari Garland - CC BY-SA 4.0 Bureau of Land Management - Public domain AhwatukeeBauer - CC BY-SA 3.0 Frank Kovalchek from Anchorage, Alaska, USA - CC BY 2.0 Gila National Forest - CC BY-SA 2.0 Photographersnature - CC BY-SA 3.0 Kimon Berlin, user:Gribeco - CC BY 2.5 Grombo - CC BY-SA 3.0 John Fowler from Placitas, NM, USA - CC BY 2.0 James Willamor - CC BY-SA 3.0 Jesseg8r - CC BY-SA 4.0 Scott Catron - CC BY-SA 2.0 Acroterion - CC BY-SA 3.0 Swampyank at en.wikipedia - CC BY-SA 3.0 Lentyski8 - CC BY-SA 4.0 Moyan Brenn from Italy - CC BY 2.0 Isidoro - CC BY-SA 4.0 Photograph by Dean Dixon, Sculpture by Alan LeQuire - FAL Jim Bahn - CC BY 2.0 Daniel Schwen - CC BY-SA 2.5 a4gpa auf flickr.com - CC BY-SA 2.0 Adbar - CC BY-SA 3.0 Shalom - CC BY-SA 3.0 Lee Siebert, Smithsonian Institution - Public domain George Freeney-Jones - CC BY-SA 4.0 Nheyob - CC BY-SA 3.0 Kmccoy - CC BY-SA 2.0 Arashnikkhah - CC BY-SA 3.0 Mjmalone54 - CC BY-SA 4.0 Pretzelpaws at English Wikipedia - CC BY-SA 3.0 Binksternet - CC BY-SA 3.0 Photographersnature - CC BY-SA 3.0 Dansnguyen - CC0 Caroline Culler (User:Wgreaves) - CC BY-SA 4.0 Jennifer R. Trotter - CC BY-SA 4.0 Bureau of Land Management - Public domain RobBertholf - CC BY-SA 4.0 Tiggr222 - CC BY-SA 4.0 Kidderdan - CC BY-SA 4.0 AhwatukeeBauer - CC BY-SA 3.0 m01229 from USA - CC BY-SA 2.0 Steve Wilson - CC BY 2.0 Richie Diesterheft from Chicago, IL, USA - CC BY 2.0 rachel_thecat - CC BY-SA 2.0 No images

Context of Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: /jʊˈnaɪtəd steɪts ʌv əˈmɛɹ̠ɪkə/) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és 331 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harma...Tovább

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: /jʊˈnaɪtəd steɪts ʌv əˈmɛɹ̠ɪkə/) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és 331 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül kiemelkedő, a világ GDP-jének mintegy ötöde.

Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a 19. és a 20. században nőtt meg. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma, egészen addig, ameddig Kína, India, Oroszország és más országok nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje jelentősen meg nem nő.

More about Amerikai Egyesült Államok

Basic information
  • Currency Amerikai dollár
  • Native name United States
  • Calling code +1
  • Internet domain .us
  • Mains voltage 120V/60Hz
  • Democracy index 7.92
Population, Area & Driving side
  • Population 331449281
  • Terület 9826675
  • Driving side right
Történet
  • Searchtool right.svg Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok történelmeAz USA létrejötte Searchtool right.svg Bővebben: Amerikai függetlenségi háború
    Tovább
    Searchtool right.svg Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok történelmeAz USA létrejötte Searchtool right.svg Bővebben: Amerikai függetlenségi háború
     
    A függetlenségi nyilatkozat, John Trumbull festménye

    Nagy-Britannia 13 amerikai gyarmata 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút az új állam nyerte Nagy-Britanniával szemben.

    A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.

    Az amerikai polgárháború Searchtool right.svg Bővebben: Amerikai polgárháború

    A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Karolina, Észak-Karolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat.

    Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború; 1861–1865). Az ötéves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége.

    1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.

    Nagyhatalommá válás
     
    Az Amerikai Egyesült Államok címerállatának ábrázolása, sas zászlóval
     
    Amerika zászlaja a Szuribacsi hegyen, az Ivo Dzsima-i csata után

    A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.

    Az első világháború idején az USA az Antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe. Amikor azonban 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek (a britek legfőbb katonai ellátója és hitelezője USA volt).

    Az ezt követő évek gyors gazdasági fellendülését a nagy gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra Franklin Delano Roosevelt elnök meghirdette a New Dealnek („új megállapodás”) nevezett politikát, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot.

    Az Egyesült Államok kezdetben a második világháborúba sem lépett be, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. Az amerikai közvéleményre azonban drámai hatást gyakorolt a Pearl Harbor elleni váratlan japán támadás, és a következő nap, 1941. december 8-án az USA hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A II. világháború 1945-ös szövetséges győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengült Nagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és a kapitalista világ vezető hatalmává vált.

    A hidegháború Searchtool right.svg Bővebben: Hidegháború

    A második világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kelhetett versenyre. Így kialakult az úgynevezett kétpólusú demokratikus-kommunista világ, melyben két szuperhatalom szövetségi tömböket alakított ki, a Észak-Atlanti Szerződés Szövetségét (NATO-t) és a Varsói Szerződést. A szó szoros értelmében háború nem tört ki a két ország között, „csak” a két szuperhatalom által támogatott kisebb országok között (például koreai háború, vietnámi háború, a harmadik világ polgárháborúi stb.). A korszak (a CIA-KGB által vívott titkosszolgálati csörtéket leszámítva) így leginkább ideológiai összecsapásokból állt, melyek legfontosabb következménye az atomháború fenyegetése volt, de része volt még a fegyverkezési verseny és az űrverseny is. Valójában a hidegháború utolsó éveire szinte már az élet minden területére kiterjedt, a kultúra, a sport és más, elvileg politikamentes tevékenységekre is (lásd az 1980-as moszkvai és a '84-es Los Angeles-i olimpiát).

    1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsendegyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.

    A 60-as években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnámi háborúba.

    Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését.

    Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 15%-át jelentő feketék polgárjogi mozgalma.

    A déli – jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó – államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés.

    1964. július 3-án törvény született a feketék és a nők diszkriminációja ellen.

    A közelmúlt
     
    F–16 Fighting Falcon vadászrepülőgép az Irak elleni bevetésen (1991)

    Az USA 1989 decemberében megszállta Panamát. 1990. augusztus 2-án katonákat küldött a Perzsa-öbölbe, amikor Szaddám Huszein elfoglalta Kuvaitot. Az öbölháború 1991 februárjának végére Kuvait felszabadításával befejeződött.

    1993-ban az USA (ENSZ felhatalmazás mellett) néhány száz katonából álló elit egységeket küldött Szomáliába (Delta Force, Rangers) rendfenntartó feladatokra, ám több hónapos tétlenség, majd egy szerencsétlenül megszervezett, tizenkilenc amerikai katona és ezerötszáz szomáliai életét követelő akció után (melynek célja eredetileg a lázadó kormány tagjainak elfogása lett volna, ellenséges városi terepen) az egységeket kivonták. 1998-ban a délszláv háborúban a NATO is részt vett, és sok amerikai katona harcolt a fronton.

     
    A Világkereskedelmi Központ két tornya füstölög a terrortámadások után

    2001. szeptember 11-én terrortámadás érte a New York-i World Trade Centert és a Washington melletti Pentagont, és az USA ezután szövetségeseivel megtámadta Afganisztánt, mivel a közép-ázsiai ország menedéket adott a támadás szervezőinek. Az afganisztáni háború alatt az ENSZ az ország újjáépítésében és humanitárius szerepekben vállal szerepet, míg a NATO katonailag is támogatja azt. Mindkét tevékenység túlnyomórészt amerikai erőforrások segítségével folyik.

     
    Amerikai katonák Bagdadban 2007-ben

    2002-ben George W. Bush elnök mások mellett Irakot is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására. 2003-ban az USA kormánya a CIA jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USA Szaddám Huszein iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező) tömegpusztító fegyvereire hivatkozva az iraki háború keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött az iraki polgárháború.

    Mindkét országban jelenleg is harcok dúlnak, összesen körülbelül 170 ezer amerikai katona részvételével. Az amerikai harctéri veszteségek Irakban nagyjából 3500 katonát jelentenek. Az iraki lakosság körében esett halálos áldozatok száma vitatott. Az amerikai hadsereg szándékosan kerülte az iraki polgári áldozatok összeszámlálását,[1] az iraki hatóságok pedig képtelenek voltak arra, hogy pontos statisztikákat vezessenek.[2] Az Iraq Body Count projekt csak a hivatalos vagy médiaforrások által megerősített haláleseteket követi, és így a 90-100 ezer körüli halálozási adatuk alsó becslésnek tekinthető. A Lancet orvosi hetilap 2006 októberében megjelentetett egy cikket, amely statisztikai mintavétel segítségével 655 ezerre becsülte a halálos áldozatok számát. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a polgárháborúban 4,2 millió iraki vált földönfutóvá.[3]

    Az iraki beavatkozást az amerikaiak mintegy kétharmada elutasította, többek között ennek is köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - mióta közvélemény-kutatási adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett.

    2009. január 20-án hivatalába lépett Barack Obama, az USA 44. elnöke; ő az első afroamerikai, aki ezt a posztot betölti.

    2017. január 20-án hivatalába lépett Donald Trump, az USA 45. elnöke. Dwight D. Eisenhower óta Trump az első amerikai elnök, aki elnökségét megelőzően semmilyen politikai tisztséget nem töltött be, egyúttal az eddigi második legidősebb és leggazdagabb hivatalba lépett elnök.

    Transcript: Donald Rumsfeld on 'FOX News Sunday'. [2008. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 27.) Iraq Body Count: Why is it so hard to count, anyway? The Continuing Needs of Iraq's Displaced. [2007. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
    Read less

Phrasebook

Szia
Hello
Világ
World
Helló Világ
Hello world
Köszönöm
Thank you
Viszontlátásra
Goodbye
Igen
Yes
Nem
No
Hogy vagy?
How are you?
Köszönöm, jól
Fine, thank you
Mennyibe kerül?
How much is it?
Nulla
Zero
Egy
One

Where can you sleep near Amerikai Egyesült Államok ?

Booking.com
481.183 visits in total, 9.173 Points of interest, 404 Destinations, 278 visits today.