Kara Musa pasa (törökül "Musza pasa, a bátor"; meghalt 1649-ben) bosnyák származású oszmán katona és államférfi, akit I. Ibrahim szultán 1647. szeptember 16-án Nevesinli Salih után nagyvezírnek nevezett ki. Pasa kivégzése, mindössze öt napig tölti be a hivatalt szeptember 21-ig. 1647-ben Kapudan pasa (az oszmán haditengerészet főadmirálisa) tisztét is betöltötte. Enderûnben képezték ki.

Első találkozása IV. Murád szultánnal 1630-ban volt. Élete későbbi szakaszában a Sublime Porte/Divan (az oszmán kormánytanács) tagja lett, és háromszor választották ki a Budin Eyalet helyettesének. Ott 1643-ban állítólag adományt kapott a bosznia-hercegovinai Nova Kasaba Musa-Pasha mecset építésére. A krétai háborús hadjárat során, az előző hivatalban lévő Koca Musa pasa halála után, Kara Musa pasa 1647-ben kapta meg a Kapudan pasa címet. Amikor megszállta a krétai Rethymno városát, ott egy templomot mecsetté alakított át, amely még mindig "Kara Musa Pasha mecsetként" áll. Sok siker híján azonban nem sokkal később elbocsátották Kapudan pasa szerepéből.

A háború alatt a nagyvezíri előléptetést jelző császári pecsétet is elküldték neki a tengeren. Miután megkapta a hírt előléptetéséről, de még nem kapta meg a pecsétet, nagyvezírnek adták át, mert Hezarpare Ahmet pasa befolyása volt a szultánra, aki ehelyett Hezarpare Ahmet pasát választotta nagyvezírnek.

Ugyanannak az 1647-es évnek az elején feleségül vette Şekerpare Hatunt, a várakozó hölgyet és a szultán kedvencét, és ez volt az oka annak, hogy nagyadmirálissá nevezték ki.

1647 decemberében Kara Musa pasát Bagdad Eyalet kormányzójává nevezték ki. Ezt a posztot alig több mint egy évig töltötte be 1649 januárjáig, amikor elbocsátották és visszatért Konstantinápolyba. Valamikor abban az évben kivégezték Kösem Szultán régens királyné parancsára, tanácsadói és nagyvezírei tanácsára.