Dzseras, az ókori Gerasza városa a mai Jordánia területén helyezkedik el a fővárostól, Ammántól harmincöt kilométerre északi irányban, ötszáz méteres tengerszint feletti magasságban. A várost szemita népek alapították az i. e. 4. században egy olyan területen, amely már a neolitikum idején is lakott volt. Az itt átvezető karavánutaknak és a kereskedelemnek köszönhetően fontos központtá vált. Virágkorát a római uralom alatt élte, a Dekapolisz szövetségének egyik legfontosabb városa volt. Legnagyobb kiterjedését az i. sz. 3. században érte el, majd utána a kereskedelmi útvonalak áthelyeződése miatt folyamatosan hanyatlott. A 13. századra teljesen elnéptelenedett, és csak a 19. század folyamán indult újra fejlődésnek.

A több évszázados elhagyatottságnak köszönhetően a római és bizánci korból származó épületek kivételesen jó állapotban maradtak meg. Legfontosabb fennmaradt épületei Hadrianus diadalíve, Zeusz temploma, az északi színház, az ovális fórum, Artemisz temploma, az északi kapu, a cardo maximus, a déli kapu, a nümphaion és a déli színház. A 20. század második évtizedében elkezdődött a romváros tervszerű feltárása amely napjainkban is tart. Dzseras jelenleg kiemelt turisztikai látványosság, Jordánia második leglátogatottabb romvárosa Petra után. Dzserasban rendezik meg minden évben a folyamatosan egyre nagyobb nézőközönséget vonzó és egyre szélesebb körben ismert Dzseras Fesztivált.