Szudán
Context of Szudán
Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: الييادممهنرمم) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén; több mint 1,8 millió km²-es területével körülbelül ötször akkora, mint Németország. Terület szerint Afrika és az Arab Liga legnagyobb országa volt Dél-Szudán 2011-es kiválásáig, azóta mindkét címmel Algéria büszkélkedhet.
Az iszlám volt az ország államvallása, és a saría törvényeket 1983-tól 2020-ig alkalmazták, amikor az ország a belső konfliktusokból kifolyólag világi állammá vált.
Szudán fejlődő ország és 2022-ben a 172. helyen állt az emberi fejlettségi indexen. Közepes jövedelmű gazdasággal rendelkezik, amely nagyrészt a mezőgazdaságra támaszkodik a hosszú távú nemzetközi szankciók, az elszigeteltség, a belső instabilitás miatt.
A regionális szeparatista mozgalmak és a rendszeres katonai puccsok miatt Szudán már nem létezik központilag irányított, szuverén állami egységként.
Dél-Szudán egy 2005-ös me...Tovább
Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: الييادممهنرمم) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén; több mint 1,8 millió km²-es területével körülbelül ötször akkora, mint Németország. Terület szerint Afrika és az Arab Liga legnagyobb országa volt Dél-Szudán 2011-es kiválásáig, azóta mindkét címmel Algéria büszkélkedhet.
Az iszlám volt az ország államvallása, és a saría törvényeket 1983-tól 2020-ig alkalmazták, amikor az ország a belső konfliktusokból kifolyólag világi állammá vált.
Szudán fejlődő ország és 2022-ben a 172. helyen állt az emberi fejlettségi indexen. Közepes jövedelmű gazdasággal rendelkezik, amely nagyrészt a mezőgazdaságra támaszkodik a hosszú távú nemzetközi szankciók, az elszigeteltség, a belső instabilitás miatt.
A regionális szeparatista mozgalmak és a rendszeres katonai puccsok miatt Szudán már nem létezik központilag irányított, szuverén állami egységként.
Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. nyarán bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra. 2023-ban harcok törtek ki egy lázadó csoport (RSF) és a kormány hadserege között.
More about Szudán
- Currency Szudáni font
- Calling code +249
- Internet domain .sd
- Mains voltage 230V/50Hz
- Democracy index 2.54
- Population 30894000
- Terület 1886068
- Driving side right
Az ókori núbiai királyok egy szobra, valószínűleg Natakamani ábrázolásával
Bővebben: Szudán történelme21. század
A dárfúri konfliktus előzményei az 1990-es évekre vezethetőek vissza, de többnyire 2003-at tekintik a konfliktus kirobbanási időpontjának, amikor a lázadók felkelést indítottak, hogy tiltakozzanak a szudáni kormánynak a nyugati régióval és annak nem arab lakosságával szembeni figyelmen kívül hagyása ellen. Válaszul a kormány felszerelte és támogatta az arab milíciákat, amely harcolni kezdett a lázadók ellen. 2007-re a konfliktus és az abból fakadó humanitárius válság több százezer ember halálát okozta, és több mint kétmillióan menekültek el.[1]
...TovábbRead less Az ókori núbiai királyok egy szobra, valószínűleg Natakamani ábrázolásával Bővebben: Szudán történelme21. század
A dárfúri konfliktus előzményei az 1990-es évekre vezethetőek vissza, de többnyire 2003-at tekintik a konfliktus kirobbanási időpontjának, amikor a lázadók felkelést indítottak, hogy tiltakozzanak a szudáni kormánynak a nyugati régióval és annak nem arab lakosságával szembeni figyelmen kívül hagyása ellen. Válaszul a kormány felszerelte és támogatta az arab milíciákat, amely harcolni kezdett a lázadók ellen. 2007-re a konfliktus és az abból fakadó humanitárius válság több százezer ember halálát okozta, és több mint kétmillióan menekültek el.[1]
Az ország egy népszavazás következtében szétszakadt, és Dél-Szudán 2011. július 9-től lett hivatalosan is független, önálló ország. Szudán területe és lakosságszáma így jelentősen csökkent.
A déli rész elszakadását követő években a kormányt továbbra is kihívások elé állították a dárfúri lázadók, továbbá a Dél-Kordofán és a Kék-Nílus nevű tagállamokban fellépő konfliktusok. A háborús konfliktus miatt rengeteg ember menekült el az otthonából. 2014 végéig körülbelül 650 ezer ember keresett menedéket a szomszédos Etiópiában, Csádban és Egyiptomban, míg további 1,87 millió ember az ország határain belül maradt menekült volt.[2]
2018 végén a hanyatló gazdaság hátterében a szudáni polgárok az utcára vonultak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. A tiltakozások kezdetben a kenyér és egyéb áruk emelkedő árairól és hiányáról szóltak, hamarosan erőteljes kormányellenes tüntetésekké fajultak, amelyek Basír elnök lemondását követelték.[3] 2019 áprilisában, több hónapig tartó utcai tüntetések után, Omar el-Basír szudáni elnököt menesztették.[4] Az elnök bukása után az országot a katonai és polgári képviselőkből álló Szuverenitási Tanács irányította.
A 2020–2021-es tigréi-háborúban Szudán is járulékosan érintett lett és Etiópia és Szudán között nőtt a feszültség.
2021. október 25-én a szudáni hadsereg Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével katonai puccsal átvette az állam irányítását.[5] Ezután véres tüntetések kezdődtek.[6]
2023 áprilisában hatalmi harcok törtek ki és polgárháborús helyzet alakult ki, miután egy félkatonai szervezet, a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) kísérelt meg puccsot.[7] A konfliktus Kartúm utcáin heves csatává fajult a hadsereg és az RSF között.
↑ Sudan - Conflict in Darfur | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.) ↑ Sudan - Conflict with South Sudan | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.) ↑ Sudan - Challenge to Bashir’s rule and the 2019 military coup | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.) ↑ „Omar al-Bashir ousted: How Sudan got here”, BBC News, 2019. április 11. (Hozzáférés ideje: 2022. január 9.) (brit angol nyelvű) ↑ Sudan’s army seizes power in coup and detains prime minister (angol nyelven). the Guardian, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 9.) ↑ Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.) ↑ István, Bereznay: Több mint 100 ember meghalt, 1100-an megsérültek Szudánban (magyar nyelven). index.hu, 2023. április 17. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
