Csád
Context of Csád
Csád (franciául: Tchad, arabul: تشاد, Tšād), hivatalos nevén Csádi Köztársaság, egy közép-afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger. Az országnak nincs tengerpartja.
Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú terület, és délen a szudáni szavannás terület. A Csád-tó – amiről az ország a nevét kapta – a legnagyobb tava.
1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muszlim északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a ...Tovább
Csád (franciául: Tchad, arabul: تشاد, Tšād), hivatalos nevén Csádi Köztársaság, egy közép-afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger. Az országnak nincs tengerpartja.
Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú terület, és délen a szudáni szavannás terület. A Csád-tó – amiről az ország a nevét kapta – a legnagyobb tava.
1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muszlim északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a fővárost, ezzel megtörve a déliek uralmát. A siker után a lázadók tábornokai egymás ellen fordultak, amiből Hissène Habré emelkedett ki győztesen. Az ő hatalmát 1990-ben tábornoka, Idriss Déby döntötte meg. A 2000-es években a dárfúri konfliktus átterjedt a határon, több ezer szudáni menekült él menekülttáborokban Csád keleti részén.
Az országban gyakoriak az összecsapások és a puccskísérletek. A nominális GDP-t tekintve Csád egyike a világ legszegényebb országainak. A hivatali korrupció igen magas. A csádiak döntő többsége igen szegény, akik földművelésből és pásztorkodásból önellátásban élnek. 2003-tól kezdve az ország fő exportcikke a kőolaj.
More about Csád
- Calling code +235
- Internet domain .td
- Mains voltage 220V/50Hz
- Democracy index 1.55
- Population 19319064
- Terület 1284000
- Driving side right
Bővebben: Csád történelmeMivel az ókorban a szaharai terület nem volt teljesen száraz, Csád lakossága egyenletesebben oszlott el, mint ma. 7000 évvel ezelőtt a Szahara még nedves éghajlatú volt.[1] A Borkou és Ennedi sziklarajzai elefántokat, orrszarvúkat, zsiráfokat, szarvasmarhákat és tevéket ábrázolnak; ma csak a tevék élnek már meg ott.[1] Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. A régiót pontosabban viszont csak a középkor óta ismerjük.
A középkorban a mai Csád területén egykori virágzó muszlim szultánságok (Vadai. Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.
Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált.
1960-ban elnyert függetlenség után az északi muszlim állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott (Csádi–líbiai konfliktus), megszállva az ásványi kincsekben gazdag, vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.
...TovábbRead less Bővebben: Csád történelmeMivel az ókorban a szaharai terület nem volt teljesen száraz, Csád lakossága egyenletesebben oszlott el, mint ma. 7000 évvel ezelőtt a Szahara még nedves éghajlatú volt.[1] A Borkou és Ennedi sziklarajzai elefántokat, orrszarvúkat, zsiráfokat, szarvasmarhákat és tevéket ábrázolnak; ma csak a tevék élnek már meg ott.[1] Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. A régiót pontosabban viszont csak a középkor óta ismerjük.
A középkorban a mai Csád területén egykori virágzó muszlim szultánságok (Vadai. Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.
Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált.
1960-ban elnyert függetlenség után az északi muszlim állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott (Csádi–líbiai konfliktus), megszállva az ásványi kincsekben gazdag, vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.
Menekülttábor Dárfúr övezetében (2005)Dárfúr tartomány, amely Szudán része, szomszédos Csáddal. Az ottani konfliktus kihatott Csádra is. Egyrészt sok menekültet kellett ellátnia az egyébként is szegény országnak. Másrészt a csádi kormány fegyveres ellenzéke is bázisul használja Dárfúr területét, onnan indítja ismétlődő kormányellenes támadásait.
Lásd még: dárfúri konfliktus2021. április 20-án megölték Idriss Déby elnököt. A parlament azonnal feloszlatta magát.[2] Valamint lemondott a kormány is. Az országot a tervek szerint 18 hónapig egy átmeneti katonai tanács vezeti.[3]
↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) US nevű lábjegyzeteknek ↑ https://24.hu/kulfold/2021/04/20/idriss-deby-csad-elnoke-meghalt/ ↑ István, Bereznay: Meggyilkolták Csád elnökét, akit valószínűleg idén is újraválasztottak volna (magyar nyelven). index.hu, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
