A Popocatépetl (IPA: popokaˈtepetɬ) – amit a hétköznapokban csak El Popo vagy Don Goyo néven emlegetnek – aktív vulkán és egyben a második legmagasabb hegycsúcs Mexikóban az 5636 m magas Pico de Orizaba után. A Popocatépetl elnevezés a navatl popōca („füstölög”) és tepētl („hegy”) szavak összetételéből áll, így „füstölgő hegyet” jelent. A Popocatépetl a Vulkáni-kereszthegység keleti felén helyezkedik el, északon pedig a Paso de Cortés nevű hegygerinccel az Iztaccíhuatl tűzhányóhoz csatlakozik.

A Popocatépetl Mexikó egyik legaktívabb tűzhányója, több mint 20 alkalommal tört ki, mióta a spanyolok 1519-ben ide érkeztek.

A „Popo” most is aktív. Aktivitásának jelenlegi ciklusa 1947-ben kezdődött egy nagyobb kitöréssel. 1994. december 21-én a vulkán gázt bocsátott a levegőbe, amit a szél mintegy 25 km-re elhordott. Azonnal kilakoltatták a közeli városokat, a tudósok pedig megkezdték a kitörés megfigyelését. 2000 decemberében emberek tízezreit telepítette ki a kormány a tudósok figyelmeztetése alapján. A vulkán akkor olyan heves tevékenységet produkált, amilyenhez hasonló több ezer éve nem volt.

A Popocatépetl csak mintegy 70 km-re fekszik Mexikóváros délkeleti szomszédságában, ahonnan az időjárási viszonyoktól függően általában látható. Puebla lakói a vulkántól körülbelül 40 km-re keletre gyakorlatilag egész évben gyönyörködhetnek a hófödte, gleccser borította csúcsban. A tűzhányó egyike Mexikó három gleccserborította magaslatának, a másik kettő az Iztaccíhuatl és a Pico de Orizaba.

A spanyolok először Diego de Ordaz 1519-es expedíciójával hódították meg a tűzhányót. A hegyoldalban a 16. század elején épült kolostorok a világörökség részét képezik.

Itt szórták el 1980. március 27-én Tamara de Lempicka lengyel emigráns festő hamvait, az art déco mestere 1978 óta élt Cuernavacában.