Dél-afrikai Köztársaság
Context of Dél-afrikai Köztársaság
A Dél-afrikai Köztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található. Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik és Szváziföld határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Afrika egyik legfejlettebb állama. Egy önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho. A Dél-afrikai Köztársaság abban a különleges helyzetben van, hogy 3 fővárosa is van: Pretoria, a közigazgatási főváros, Bloemfontein, az igazságszolgáltatás központja és Fokváros, a politikai főváros; legnépesebb városa pedig Johannesburg.
Dél-Afrika többnemzetiségű társadalom, amely kultúrák, nyelvek és vallások széles skáláját öleli fel. Az alkotmány tizenegy hivatalos nyelvet ismer el, ami a negyedik legmagasabb szám a világon.
Az ország azon kevesek közé tartozik Afrikában, ahol soha nem volt államcsíny; a feketék túlnyomó többsége azonban csak 1994-ben kapott választójogot. Az apartheid vége óta az életminőség jelentőse...Tovább
A Dél-afrikai Köztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található. Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik és Szváziföld határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Afrika egyik legfejlettebb állama. Egy önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho. A Dél-afrikai Köztársaság abban a különleges helyzetben van, hogy 3 fővárosa is van: Pretoria, a közigazgatási főváros, Bloemfontein, az igazságszolgáltatás központja és Fokváros, a politikai főváros; legnépesebb városa pedig Johannesburg.
Dél-Afrika többnemzetiségű társadalom, amely kultúrák, nyelvek és vallások széles skáláját öleli fel. Az alkotmány tizenegy hivatalos nyelvet ismer el, ami a negyedik legmagasabb szám a világon.
Az ország azon kevesek közé tartozik Afrikában, ahol soha nem volt államcsíny; a feketék túlnyomó többsége azonban csak 1994-ben kapott választójogot. Az apartheid vége óta az életminőség jelentősen javult, de a bűnözés, a szegénység és az egyenlőtlenség továbbra is kirívó.
Az újonnan iparosodott országok közé számít, Afrika második legnagyobb gazdaságával, és a kontinensen a legtöbb világörökségi helyszínnel.
More about Dél-afrikai Köztársaság
- Currency Dél-afrikai rand
- Calling code +27
- Internet domain .za
- Mains voltage 230V/50Hz
- Democracy index 7.24
- Population 62027503
- Terület 1221037
- Driving side left
Bővebben: A Dél-afrikai Köztársaság történelme
Ősi busman sziklarajzok, DrakensbergA talált leletek alapján a Dél-afrikai Köztársaság területén kb. negyedmilliárd évvel ezelőtt már ősállatok éltek.
...TovábbRead less Bővebben: A Dél-afrikai Köztársaság történelme Ősi busman sziklarajzok, DrakensbergA talált leletek alapján a Dél-afrikai Köztársaság területén kb. negyedmilliárd évvel ezelőtt már ősállatok éltek.
Az első európai (holland) gyarmatosítók érkezése Fokföldre, 1652-ben. (festmény, Charles Davidson Bell)Kb. 20-40 000 évvel ezelőtt a Dél-afrikai Köztársaság területén khoikhoi és szan törzsek, éltek kis csoportokban, amelyek tagjai kezdetleges szerszámokat használva vadásztak, halásztak. Ezekből a csoportokból alakultak ki a busmanok, akiknek a mai napig élnek leszármazottaik a Kalahári-medencében.
A terület első felfedezői a portugálok voltak:
1487-ben Bartolomeu Dias elérte a Jóreménység fokát, majd 1498-ban Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába.1652-ben alapították a hollandok Fokvárost kereskedőtelepként, amelyet 1814-ben Anglia vásárolt meg. Ekkor alakult az első jelentős angol kolónia, Port Elizabeth.
Keleti területAz ország keleti részére a voortrekkerek, azaz a továbbvándorlók kerültek, a búrok pedig az ország belseje felé igyekeztek.
Az 1834 és 1840 között tartó vándorlásokat nagy trek-nek nevezték el.
A zuluk és a búrok között folyamatosak voltak a háborúskodások, míg 1838. december 16-án a Blood River (Véres-folyó) melletti csatában a búrok legyőzték a zulukat.
A búrok 1838-ban alapították első köztársaságukat Natalia néven, amely 1842-ben angol gyarmat lett. Ekkor a búrok visszavonultak, de a zuluk támadták az angolokat. Az angolok hosszú csatában több ezeres veszteségge foglalták el a mai KwaZulu-Natal területét.
Északi területMíg az angolok keleten KwaZulu-Natalért küzdöttek, északon két önálló köztársaságot alapítottak az afrikánerek:
Oranje Szabadállam Transvaal KöztársaságA terület értékét a Kimberleyben lévő gyémánt és a Johannesburgban fellelt arany növelte.
Az angol-búr háborúk Bővebben: Búr háborúk1899-ben kitört a második angol-búr háború. A csata során 14 000 afrikai bennszülött vált áldozattá, míg az angol koncentrációs táborokban 28 000 búr vesztette életét. 2,5 év után a búrok megadták magukat.
A búr háborúban (1880–1902) Anglia megfosztotta a búr államokat függetlenségüktől.
1902-ben a Transvaal Köztársaság, a vereenigingi békeszerződés aláírásával angol gyarmat lett.
A Dél-afrikai Unió brit domínium1910-ben Fokföld, Transvaal, Oranje és Natal brit koronagyarmatok egyesítésével – domíniumként – megalapították a Dél-afrikai Uniót, amelynek államfője az aktuális brit uralkodó, akit az országban főkormányzó (Governor-General of South Africa) képviselt, első miniszterelnöke pedig Louis Botha tábornok lett. 1914-ben búr felkelők létrehoztak egy átmeneti dél-afrikai búr köztársaságot, de ezt a britek és helyi támogatóik néhány hónapon belül szétverték. A Dél-afrikai Unió 1926-tól a Brit Nemzetközösség tagja volt, perszonálunióban Nagy-Britanniával.
A Dél-afrikai Unió brit domínium zászlója 1910 és 1928 között.
A Dél-afrikai Unióban a brit uralkodót képviselő főkormányzó (Governor-General of South Africa) zászlaja 1910 és 1931 között
A Dél-afrikai Unióban a brit uralkodót képviselő főkormányzó zászlaja 1931 és 1953 között.
V. György brit király dél-afrikai 1 pennys érméjének elő- és hátoldala. A Dél-afrikai Unió minden érméjén az aktuális brit uralkodó portréja szerepelt V. Györgytől II. Erzsébetig.
Dél-afrikai, 2 pennys postabélyeg VI. György és Erzsébet királyné portréjával, melyet a királyi pár 1947-es látogatása alkalmából bocsátottak ki.
A Dél-afrikai Köztársaság megalapítása
Az utolsó dél-afrikai uralkodó II. Erzsébet királynő (Queen of South Africa) volt 1952 és 1961 között.
"Csak fehérek használhatják" – felirat az apartheid időszakából1961-ben egy népszavazás után, melyen csekély többséggel (52,29 % köztársaság, 47,71 % monarchia) kikiáltották az ország függetlenségét, kiléptek a Brit Nemzetközösségből, II. Erzsébet királynő dél-afrikai uralkodói tisztsége megszűnt, a Dél-afrikai Unió helyett létrejött a Dél-afrikai Köztársaság.
Az országban az élet minden területén – gazdaságban, politikában, kultúrában – az apartheid, azaz a faji megkülönböztetés érvényesült. Minden terület a fehérek kezében összpontosult. Új törvényeket hoztak a 40-es évektől, amelyek a feketéket háttérbe szorították. Ez a rendszer azonban az 1990-es évek elején összeomlott, több száz törvényt hatályon kívül helyeztek és 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon. 1994. május 10-én Nelson Mandela lett a Dél-afrikai Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke.
Az apartheid rendszer bukása utánAz apartheid utáni Dél-Afrikában az emberek milliói, többnyire feketék, továbbra is szegénységben élnek. Korábban ritka volt a szegény fehér ember - a számuk nagyon megnőtt. Sokan az apartheid rendszer hatásának tulajdonítják ezt, de egyre többen vannak olyanok, akik szerint a fennálló kormányzat rossz pénzügyi és költségvetési politikája az oka annak, hogy egyre egyenlőtlenebbül oszlik el a gazdagság, a gazdasági növekedés eredményét kevesen élvezhetik.
Az AIDS-betegség járványszerű méreteket öltött. A kormányzat tehetetlen vele szemben, az átlagosan várható élettartam drasztikusan zuhant 1994 óta.
