الجزائر
AlgériaContext of Algéria
Algéria észak-afrikai állam a Földközi-tenger partján. Szárazföldön keletről Tunézia és Líbia, délről Mali és Niger, délnyugatról Mauritánia, nyugatról pedig Marokkó és Nyugat-Szahara határolja. Északról tengeri határ választja el Spanyolországtól és Olaszországtól. Területe 2 381 741 km2, Afrika legnagyobb területű országa, valamint a világ 10. legnagyobb országa. Algéria a 44 milliós lakosságával Afrika 10. legnépesebb országa. Fővárosa Algír, három legnagyobb városa pedig Orán, Kaszentína és Annába.
Algéria mai területe 1711-től 1830-ig formailag az Oszmán Birodalomhoz tartozott ugyan, de gyakorlatilag független volt. Algériát a franciák 1830-ban szállták meg a török haderő leverése után. 1834. július 22-én Algériát francia birtokká nyilvánították, és főkormányzót neveztek ki az élére. 1954. november 1-jén Algériában függetlenségi harcok robbantak ki, aminek a végén 1962. június 3-án Franciaország elismerte Algéria függetlenségét. 1991. december 26.án kit...Tovább
Algéria észak-afrikai állam a Földközi-tenger partján. Szárazföldön keletről Tunézia és Líbia, délről Mali és Niger, délnyugatról Mauritánia, nyugatról pedig Marokkó és Nyugat-Szahara határolja. Északról tengeri határ választja el Spanyolországtól és Olaszországtól. Területe 2 381 741 km2, Afrika legnagyobb területű országa, valamint a világ 10. legnagyobb országa. Algéria a 44 milliós lakosságával Afrika 10. legnépesebb országa. Fővárosa Algír, három legnagyobb városa pedig Orán, Kaszentína és Annába.
Algéria mai területe 1711-től 1830-ig formailag az Oszmán Birodalomhoz tartozott ugyan, de gyakorlatilag független volt. Algériát a franciák 1830-ban szállták meg a török haderő leverése után. 1834. július 22-én Algériát francia birtokká nyilvánították, és főkormányzót neveztek ki az élére. 1954. november 1-jén Algériában függetlenségi harcok robbantak ki, aminek a végén 1962. június 3-án Franciaország elismerte Algéria függetlenségét. 1991. december 26.án kitört az algír polgárháború a központi kormányzat és az iszlám fundamentalisták között, ami 2002. február 8.-án a központi kormányzat győzelmével zárult.
Hivatalos nyelve az Arab és a berber. A lakosság túlnyomó zöme iszlám vallású. Gazdaságilag a fejlődő országok közé tartozik. 2022-ben Afrika 4. legnagyobb gazdaságával, valamint Afrika 9. legmagasabb életszínvonalával rendelkezett. 2021-ben az ország két legfőbb exportcikke a kőolaj és a földgáz volt, valamint két legnagyobb kereskedelmi partnere Olaszország és Spanyolország. A korrupcióérzékelési index alapján a közepesen korrupt országok közé tartozik.
Algéria középhatalom globális ügyekben. Az ország többek között az Afrikai Unió, Arab Liga, ENSZ, IMF, OPEC, Világbank tagja is.
More about Algéria
- Currency Algériai dinár
- Native name الجزائر
- Calling code +213
- Internet domain .dz
- Mains voltage 230V/50Hz
- Democracy index 3.77
- Population 46164219
- Terület 2381741
- Driving side right
Bővebben: Algéria történelmeAlgéria mai területén a berberek által irányított numidiai királyság működött i. e. 202-től i. e. 25-ig. i. e. 25-ben Augustus római császár Numidiát a Római Birodalomhoz csatolta.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a terület felett az irányítást a Bizánci Birodalom vette át, az arabok 8. századi érkezéséig. A 8. század elején Algériát a damaszkuszi Omajjád kalifátushoz csatolták.
A berberek kezdetben ellenálltak az érkező araboknak, azonban fokozatosan felvették az iszlám vallást, az arab nyelvet és kultúrát is.
Lásd még: Az iszlám történeteA 15. században a spanyolok megindították támadásaikat az algír partvonal ellen, és számos tengerparti várost elfoglaltak. A spanyol fenyegetéssel szemben az algíriak a törökökhöz fordultak segítségül. Akik végül átvették a berber Mouhoubi-dinasztiától a hatalmat és a területet az Oszmán Birodalomhoz csatolták. Az algériai beglerbégek sikeresen vissza verték a spanyolokat és a marokkói szultán támadásait.
Az algíri állam 1711-től 1830-ig formailag az Oszmán Birodalomhoz tartozott ugyan, de gyakorlatilag független volt. Algériát a franciák 1830-ban szállták meg a török haderő leverése után. 1834. július 22-én Algériát francia birtokká nyilvánították, és főkormányzót neveztek ki az élére.
...TovábbRead less Bővebben: Algéria történelmeAlgéria mai területén a berberek által irányított numidiai királyság működött i. e. 202-től i. e. 25-ig. i. e. 25-ben Augustus római császár Numidiát a Római Birodalomhoz csatolta.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a terület felett az irányítást a Bizánci Birodalom vette át, az arabok 8. századi érkezéséig. A 8. század elején Algériát a damaszkuszi Omajjád kalifátushoz csatolták.
A berberek kezdetben ellenálltak az érkező araboknak, azonban fokozatosan felvették az iszlám vallást, az arab nyelvet és kultúrát is.
Lásd még: Az iszlám történeteA 15. században a spanyolok megindították támadásaikat az algír partvonal ellen, és számos tengerparti várost elfoglaltak. A spanyol fenyegetéssel szemben az algíriak a törökökhöz fordultak segítségül. Akik végül átvették a berber Mouhoubi-dinasztiától a hatalmat és a területet az Oszmán Birodalomhoz csatolták. Az algériai beglerbégek sikeresen vissza verték a spanyolokat és a marokkói szultán támadásait.
Az algíri állam 1711-től 1830-ig formailag az Oszmán Birodalomhoz tartozott ugyan, de gyakorlatilag független volt. Algériát a franciák 1830-ban szállták meg a török haderő leverése után. 1834. július 22-én Algériát francia birtokká nyilvánították, és főkormányzót neveztek ki az élére.
1954. november 1-jén Algériában függetlenségi harcok robbantak ki, aminek a végén 1962. június 3-án Franciaország elismerte Algéria függetlenségét.
1991-ben kitört az algír polgárháború a központi kormányzat és az iszlám fundamentalisták között, ami 2002. február 8.-án a központi kormányzat győzelmével zárult.
21. századM. Abd el-Azíz Buteflíka és a 2001. áprilisi választások nyomán kormányt alakító Ali Benflis eredményeket értek el az iszlám fundamentalista terrorizmus megfékezésében, de az Iszlám Fegyveres Csoport (GIA) akcióit még nem sikerült teljesen felszámolni.
Az al-Káida észak-afrikai szárnyának tulajdonított 2007. áprilisi véres algíri merényletek arra utalnak, hogy a radikális fegyveres mozgalmak legfeljebb hallgattak a '90-es évek vége óta, de jelenlétükkel továbbra is számolni kell, újbóli fellépésük Európa számára is biztonságpolitikai kockázatokat jelent.
A 2019. decemberi választást követően Abd el-Madzsíd Tebbún (Abdelmadjid Tebboune) választották elnöknek, miután megszerezte a szavazatok 58%-át.[1] 2021. februárjában tömeges tiltakozások és tüntetések hulláma kezdődött Tebbún kormánya ellen.[2]
↑ „Algeria: Who is new president Abdelmadjid Tebboune?”, The Africa Report.com, 2019. december 17. ↑ „Thousands rally in Algeria on protest movement anniversary”, www.aljazeera.com (angol nyelvű)
