القرافة
( City of the Dead (Cairo) )A Halottak városa vagy a Kairói Nekropolisz, más néven Qarafa (arabul: القرافة, romanizálva: al -Qarafa; helyi kiejtése: al-'arafa) az egyiptomi Kairóban található hatalmas iszlám kori nekropoliszok és temetők sorozata. A kairói fellegvártól északra és délre, a Mokattam-hegység alatt és a történelmi városfalakon kívül nyúlnak ki, és nagyjából 4 mérföld hosszú területet fednek le. Szerepelnek a „történelmi Kairó” UNESCO Világörökség része.
A nekropolisz nagyjából két régióra oszlik: az északi temetőre a Citadellától északra (más néven a Keleti temető vagy arabul Qarafat ash-sharq, mert a régi városfalaktól keletre van), és a régebbi déli temető a Citadellától délre. Van egy másik kisebb temető is Bab al-Nasrtól északra.
A „Halottak városát” alkotó nekropoliszt évszázadok során fejlesztették ki, és ...Tovább
A Halottak városa vagy a Kairói Nekropolisz, más néven Qarafa (arabul: القرافة, romanizálva: al -Qarafa; helyi kiejtése: al-'arafa) az egyiptomi Kairóban található hatalmas iszlám kori nekropoliszok és temetők sorozata. A kairói fellegvártól északra és délre, a Mokattam-hegység alatt és a történelmi városfalakon kívül nyúlnak ki, és nagyjából 4 mérföld hosszú területet fednek le. Szerepelnek a „történelmi Kairó” UNESCO Világörökség része.
A nekropolisz nagyjából két régióra oszlik: az északi temetőre a Citadellától északra (más néven a Keleti temető vagy arabul Qarafat ash-sharq, mert a régi városfalaktól keletre van), és a régebbi déli temető a Citadellától délre. Van egy másik kisebb temető is Bab al-Nasrtól északra.
A „Halottak városát” alkotó nekropoliszt évszázadok során fejlesztették ki, és Kairó közönséges lakosságának sírjait is tartalmazza. számos történelmi uralkodójának és elitjének kidolgozott mauzóleumai. Fustat korai városával kezdődött (i.sz. 642-ben alapították), és presztízs és monumentalitás tekintetében vitathatatlanul a mameluk korszakban érte el csúcspontját (13–15. század). A nekropoliszok történelmük során különböző típusú élő lakosoknak is otthont adtak. Ide tartoztak a temetőhöz kötődő munkások (pl. sírásók, sírgondozók), a szultánok és más gazdag mecénások által épített vallási komplexumokban tanuló szúfik és vallástudósok, valamint a környék kisvárosi településeinek és falvainak állandó lakói. . Ez a népesség a különböző korszakok körülményei szerint nőtt és csökkent. Azonban a 19. század végétől kezdődően és a 20. században egyre erősödött Kairó intenzív urbanizációja és az azt követő lakáshiány a nekropolisz zónáiban élők számának jelentős növekedéséhez vezetett. Néhányan a mauzóleumokban és a sírkamrákban guggolódtak, és rögtönzött lakásokká alakították őket; ezek a "sírlakók" azonban a környék teljes népességének egy kis töredéke maradtak. Ez a jelenség sok médiakommentárhoz és népszerű képzelethez vezetett a nekropoliszokban élők állapotáról, szimbolikusan összekapcsolva őket Kairó sokat vitatott túlnépesedési problémáival, és néha túlzó becslésekhez vezetett a mauzóleumokban guggoló emberek számáról.
Új hozzászólás