قلعة صلاح الدين الأيوبي (القاهرة)
( Cairo Citadel )A Kairó Citadella vagy Saladin citadella (arabul: قلعة صلاح الدين, romanized: Qalaʿat Salāḥ ad-Dīn) egy középkori iszlám kori erődítmény Kairóban, Egyiptomban, Salah ad-Din (Szaladin) építette, és a későbbi egyiptomi uralkodók fejlesztették tovább. A 13. és a 19. század között közel 700 éven át volt a kormányzat székhelye Egyiptomban és uralkodóinak rezidenciája. Elhelyezkedése a Mokattam dombok hegyfokon, Kairó központjához közel, stratégiai fekvéssel rendelkezik, kilátással a városra és uralja a város látképét. Építésének idején korának legimpozánsabb és legambiciózusabb katonai erődítési projektjei közé tartozott. Ma megőrzött történelmi hely, beleértve a mecseteket és a múzeumokat.
A Szaladin által 1176-ban megkezdett kezdeti Ayyubid-korszakbeli építkezésen...Tovább
A Kairó Citadella vagy Saladin citadella (arabul: قلعة صلاح الدين, < small>romanized: Qalaʿat Salāḥ ad-Dīn) egy középkori iszlám kori erődítmény Kairóban, Egyiptomban, Salah ad-Din (Szaladin) építette, és a későbbi egyiptomi uralkodók fejlesztették tovább. A 13. és a 19. század között közel 700 éven át volt a kormányzat székhelye Egyiptomban és uralkodóinak rezidenciája. Elhelyezkedése a Mokattam dombok hegyfokon, Kairó központjához közel, stratégiai fekvéssel rendelkezik, kilátással a városra és uralja a város látképét. Építésének idején korának legimpozánsabb és legambiciózusabb katonai erődítési projektjei közé tartozott. Ma megőrzött történelmi hely, beleértve a mecseteket és a múzeumokat.
A Szaladin által 1176-ban megkezdett kezdeti Ayyubid-korszakbeli építkezésen kívül a Citadella jelentős fejlődésen ment keresztül a Mameluk Szultánság alatt, ami ezt követően Al-Nasir Mohamed szultán építési projektjeivel tetőzött a 14. században. A 19. század első felében Mohamed Ali pasa sok régebbi épületet lerombolt, és új palotákat és emlékműveket épített a helyszínen, így adva nagy részét jelenlegi formájának. A 20. században a brit megszállás, majd az egyiptomi hadsereg katonai helyőrségként használta, mígnem 1983-ban megnyílt a nagyközönség előtt. 1976-ban az UNESCO a Történelmi Világörökség részévé nyilvánította. Kairóban (Iszlám Kairó), amely „az iszlám világ új központja volt, amely a 14. században érte el aranykorát”.
Új hozzászólás