Città del Vaticano

( Vatikán )

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros (latinul: Status Civitatis Vaticanae, olaszul: Stato della Città del Vaticano) független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma (→ enklávé), Olaszország fővárosa. Államfője a pápa.

1929. február 11-én, a lateráni egyezmény eredményeképpen jött létre a pápai állam jogutódjaként. Létének célja, hogy az Apostoli Szentszéknek mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”, azaz lényegében a Szentszék és a katolikus egyház függetlenségének eszköze.

Nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel,...Tovább

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros (latinul: Status Civitatis Vaticanae, olaszul: Stato della Città del Vaticano) független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma (→ enklávé), Olaszország fővárosa. Államfője a pápa.

1929. február 11-én, a lateráni egyezmény eredményeképpen jött létre a pápai állam jogutódjaként. Létének célja, hogy az Apostoli Szentszéknek mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”, azaz lényegében a Szentszék és a katolikus egyház függetlenségének eszköze.

Nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely az Egyház főhatósága.

Ókor

A terület csak egy kis síkság volt a Tevere (Tiberis) partjától nyugatra, egy kis dombbal.[1] A Vatikán elnevezés már az ókori Római Köztársaság idején használatban volt (Ager Vaticanus) az itt elterülő mocsaras területre.[2] A Róma városával szemben, a folyó túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt.

Az Ager Vaticanus helynév leginkább az 1. századig volt használatos, utána megjelent a sima Vaticanus név, amely sokkal korlátozottabb területet jelölt: a Vatikáni-dombot, a mai Szent Péter teret és esetleg a mai Via della Conciliazione-t (a főút, amelyik a térhez fut).[2]

 Nero versenypályája (cirkusza) egy rekonstrukciós rajz alapján. Középen az obeliszk.

Caligula császár (37-41) idején egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amit Nero fejeztetett be, ezért Nero cirkuszának is hívták.[3] A vatikáni obeliszket még Caligula hozatta Héliopoliszból (Egyiptom) 37-ben,[4] majd a versenypálya közepén állították fel. A versenypálya elkészülte után több villát építettek a közelbe.

A Vaticanus volt sok keresztény mártíriumának a színhelye a 64-es római tűzvész után.[3] A hagyomány szerint Péter apostolt is itt feszítették fejjel lefelé keresztre,[5] majd a versenypályától északra, egy mellékút mellett húzódó temetőben temették el.

Nero cirkusza a 2. század közepétől elhagyatottá vált,[6] majd a kereszténység legalizálása után 324–326-ban I. Konstantin császár megépítette az öt hajós konstantinusi Szt. Péter-bazilikát.[3] A bazilikát úgy helyezték el, hogy az apszisa a Péter sírjának tartott helyre került.[7]

A bazilika a keresztény zarándokok egyik fő célpontjává vált,[8] és a közelben lett az ideiglenes lakása a körmeneteket végző római püspöknek, aki a Lateránban lakott.[9] A vatikáni terület is népesebb lett.

Az első pápa, aki állandóbb jelleggel itt lakott, a Lateránból kiüldözött Szümmakhosz volt az 5. század végén.[9] A pápa a régi Szent Péter-bazilika közelében egy palotát építtetett, amely a lateráni palotának alternatív rezidenciájaként szolgált, ez lett a későbbi Apostoli Palota elődje.

 Lásd még: Apostoli Palota és A pápaság történeteKözépkor

A pápáknak fokozatosan világi szerepük lett. A 4. századtól meglévő birtokaikat 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a pápai állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált.

 A vatikáni kertek a 21. században, háttérben IV. Leó falaival

A kora középkorban a Szt. Péter-bazilika a hívek gyülekezőhelyeként és zarándokhelyeként szolgált, ahol (mint más templomokban) számos pogány eredetű rituálét is felhasználtak,[10] és azoknak keresztény értelmet adtak.[11][12] A bazilika a nap 24 órájában nyitva volt, és inkább a közösség központjaként működött, mint templomként.[10] A bazilikát használták fel uralkodók hivatalos felkoronázására is; 800 szentestéjén III. Leó pápa itt koronázta fel Nagy Károlyt a Szent Római Birodalom császárává.[10]

846-ban a muszlim arabok (szaracénok) betörtek Róma külső részébe és kifosztották a bazilikát is.[13][14][15] Ezután IV. Leó megerősítette a területet és a bazilikát védőfallal vette körül (Leó-falak).[10] (Aki ma meglátogatja a Vatikáni kerteket, Leó falait is láthatja.)

A középkor zömében a pápák a Lateránban laktak, míg az itteni épületeket magasabb rangú vendégek szálláshelyéül használták.[16]

III. Jenő és III. Ince is építkeztek itt;[9] az erődített Apostoli Palota építésének második korszakára az ő idejükben került sor.[17]

Az Avignonból hazatérő pápák a Vatikánba tették át székhelyüket, – amely azelőtt a Lateránban volt; – a 14. század végétől kezdve nagyszabású építkezések folytak itt.[18]

 Lásd még: Pápaság a középkorbanReneszánsz

A reneszánsz pápaság inkább hódolt a művészeteknek, mint az evangélium egyszerűségének.[19] A fényűzéshez, a nagy építkezésekhez, a neves művészek tiszteletdíjához rengeteg pénz kellett, s a pápák kifogásolható eszközökhöz nyúltak, hogy a kincstárat megtöltsék.[19] A búcsú pénzért való árusítása váltotta ki Luther fellépését is, és hozzájárult a protestánsok elszakadásához a katolikus egyháztól.[20]

V. Miklós a világ legnagyobb palotáját akarta felépíteni, amely a pápai lakosztályon kívül az összes pápai hivatalokat, s a bíborosok lakásait is magába foglalja.[21] Leromboltatta a régi palotát és újat építtetett.[10] Halálakor elkészültek többek között a későbbi Borgia-lakosztályok (Appartamenti Borgia) és a Stanzák, amelyekben utóbb Raffaello ragyogtatta művészetét.[21] V. Miklós építtette a palotához tartozó Pál-kápolnát (Capella Paolina) is, amelyet Fra Angelico freskói díszítenek.[9] Könyvgyűjteményével megalapította a Vatikáni Könyvtárat.[10]

IV. Szixtusz pápa alatt készült el a Vatikáni Könyvtár első épülete és a róla elnevezett kápolna, míg a Sala Regiát (Királyi Terem) III. Pál alatt készítette el Sangallo.[9]

VIII. Ince emeltette az ún. Belvedere-palotát; amelynek az északi szárnyát nevezik VI. Sándorról Borgia-lakosztálynak (Appartamento Borgia),[9] mivel ő ékesítette azt spanyolos ízlésű pompával.[19]

X. Leó a hatalmas palotához nyitott folyosókat (loggiákat) építtetett, ezután majdnem minden pápa hozzájárult a vatikáni palotaegyüttes további kiépítéséhez.[19]

Az új építményeken reneszánsz mesterek sora dolgozott: többek közt Michelangelo, Raffaello, Bramante, Benvenuto Cellini hagyta keze nyomát a műalkotásokon. 1506-ban II. Gyula megbízásából Bramante megkezdte az új Szent Péter-bazilika építését, amelyet Raffaello és Sangallo folytatott, Peruzzi és Michelangelo, az eredeti tervre visszatérve, befejezett: ennek eredménye a mai bazilika.

A római Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről 
A római Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről
Középen a Szent Péter tér, háttérben Róma városa. A tér közepén álló obeliszk az árnyékával egy óriási napóra is. 
Középen a Szent Péter tér, háttérben Róma városa. A tér közepén álló obeliszk az árnyékával egy óriási napóra is.
A Sala Regia (Királyi Terem) (20. sz. eleji fotó) 
A Sala Regia (Királyi Terem)
(20. sz. eleji fotó)
Scala Regia (Királyi Lépcső) 
Scala Regia (Királyi Lépcső)
A vatikáni kertek; balra a Kormánypalota, jobbra az Apostoli Palota 
A vatikáni kertek; balra a Kormánypalota, jobbra az Apostoli Palota
Barokk

A barokk korban V. Pál a bazilikát keletre kibővítette és új homlokzatot építtetett az eredetileg görögkereszt alaprajzú épülethez.[22]

VII. Sándor pápa igényére Bernini tervei alapján készült el a megújult Scala Regia (Királyi Lépcső), az Apostoli Palota hivatalos bejárata.[23] Ugyancsak Bernini vezetése alatt készültek el a bazilika óriási szobrai, Szent Péter baldachinja, és a bazilika előtti tér kiképzése az oszlopcsarnokokkal.

 Lásd még: barokk építészet19. század

A 19. század közepén területe még tengertől tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük a Lateráni- vagy a Quirinale-palota.

Aki megszüntette a pápaságot: Napóleon. „Őfelsége Róma császárságára támaszt igényt. Erre adott őszinte pápai válaszunk az, hogy az Egyház Legfelsőbb Feje olyan dologgal dicsekedhet, amellyel egyetlen másik uralkodó sem: nevezetesen, hogy évszázadok óta sem most, sem soha a múltban nem ismert el más hatalmat saját államában, mint a sajátját, és egyetlen uralkodó sem birtokolhatta a Róma feletti legcsekélyebb hatáskört sem.” – írta VII. Piusz Napóleonnak 1806 márciusában. Dicsekvése elhamarkodott volt. 1808 szeptemberében Napóleon katonái körülfogták a Quirinalét, a pápa rezidenciáját, és hat ágyút szögeztek a pápai lakosztályra. Fél év múlva a császár rendeletileg megszüntette a Pápai államot, Rómát és környékét pedig Franciaországhoz csatolta. Európa uralkodói a kisujjukat sem mozdították a pápaság megmentése érdekében. A bécsi kongresszus, Napóleon bukása után restaurálta a Pápai államot, amely 1851-ig ép maradt. A nacionalizmus szellemének következtében először egy pápai elnökletű egységet akartak létrehozni, később azonban az antiklerikális megoldás győzött.

Az Itália egységéért küzdő szárd csapatok 1859–1860-ban a pápai állam északi részét elfoglalták és az 1861-ben kikiáltott Olasz Királysághoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen 1929-ig.

20. század

1929. február 11-én írták alá az Apostoli Szentszék és Olaszország között köttetett lateráni egyezményt, melynek eredményeképpen létrejött a Vatikánvárosi Állam. Az egyezmény nemzetközi jog szerinti szuverén jogalanyiságot biztosított neki, hogy az Apostoli Szentszéknek, mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”.[24] A lateráni egyezményt 1929. június 7-én ratifikálták.[25] A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. A városfallal körülvett pápai állam és az olasz állam kapcsolatát a konkordátum részletesen szabályozta.[26]

„Olaszország elismeri a Szentszék Vatikán feletti teljes tulajdonjogát, kizárólagos és teljes hatalmát, illetve fennhatóságát összes járulékával és alapítványával együtt, úgy, ahogy az ma is fennáll, megteremtve ezzel Vatikánvárost azon különleges célokra, és feltételek mellett, melyek az Egyezményben foglaltatnak.”

– Lateráni egyezmény

Philipson, Joseph: The History of the Vatican | Superprof (brit angol nyelven). The Superprof. (Hozzáférés: 2021. január 5.) a b Liverani, Paolo (2016). Claudio Parisi Presicce; Laura Petacco (eds.). Un destino di marginalità: storia e topografia dell'area vaticana nell'antichità. La Spina: dall’Agro vaticano a via della Conciliazione. Rome. ISBN 978-88-492-3320-9 a b c Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) geog nevű lábjegyzeteknek Why does the Vatican Have an Egyptian Obelisk? (brit angol nyelven). Archaeology Travel, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2021. január 5.) CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Peter, Prince of the Apostles. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2021. január 5.) Circus of Nero or Circus of Caligula - The Old Circus Building. www.historyofcircus.com. (Hozzáférés: 2021. január 5.) The Papacy and the Vatican Palace. www.metmuseum.org. (Hozzáférés: 2021. január 5.) Editors, History com: Vatican City (angol nyelven). HISTORY. (Hozzáférés: 2021. január 5.) a b c d e f Uj Idők Lexikona 23-24. Vatikán (1942) a b c d e f Brief History of Vatican City. Romewise. (Hozzáférés: 2021. január 5.) Szimonidesz Lajos: Iszlám és buddhizmus, 205. old, 1931 Ralph E. Woodrow: Babilon misztériumvallása régen és ma (1992) ISBN 091693800X Davis, Raymond, The Lives of the Ninth-Century Popes (Liber pontificalis), (Liverpool University Press, 1995), 96. Maxwell-Stuart: Pápák krónikája 71. o. "Italian Peninsula, 500–1000 A.D." The Metropolitan Museum of Art. 5 December 2008. Fajth Tibor: Itália (1980) Le Palais du Vatican (francia nyelven). Rome Découverte. [2013. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.) Révai Nagy Lexikona, 19. kötet: Vatikán a b c d Ürögdi György: Róma (1980) Luther: A tézisek kihirdetése és annak következménye(1517-19) (németül) a b Művészeti Lexikon 2. Vatikán (1935) Uj Idők Lexikona 21-22. Róma (1941) Scala Regia The Entrance to the Vatican. www.romeartlover.it. (Hozzáférés: 2021. január 5.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) noge nevű lábjegyzeteknek Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) orina nevű lábjegyzeteknek A lateráni egyezmény megkötése. Rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. február 20.)
Photographies by:
Statistics: Position
93
Statistics: Rank
478977

Új hozzászólás

Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Biztonság
798461253Click/tap this sequence: 4161

Google street view

Where can you sleep near Vatikán ?

Booking.com
487.403 visits in total, 9.187 Points of interest, 404 Destinations, 29 visits today.