Uruk (sumerül ^URUUNU(G), ékírásban 𒌷𒀔, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál. Már az Ubaid-korszak kezdetén lakták, és egészen az i. e. 3. századig, mintegy ötezer éven át lakott település volt. Irak országának elnevezése is Uruk városának nevéből ered.

Kiemelkedő jelentőségű volt a város két szentélykörzete: a Kulaba, melyet An égistennek szenteltek, és Inanna szerelem- és termékenységistennő – későbbi, akkád eredetű nevén Istár – lakhelye, az Éanna.

Uralkodói kezdetben valószínűleg az en címet viselték, ami egyben a templom főpapi tisztségét is jelentette. Később, a Sumer feletti főhatalommal a lugal cím is megjelent, és a két cím – bár viszonyuk nem teljesen tisztázott – függetlenül létezhetett. Az en cím később is az egyik főpapi méltóságot jelentette Mezopotámia történetében.