Reykjavík az 1860-as években Az izlandi honfoglalás 1100. évfordulója 1974-benA kezdetek

A Landnámabók (az izlandi honfoglalás könyve) szerint Izland első telepese, Ingólfur Arnarson a mai Reykjavíknak helyet adó félszigeten hozta létre gazdaságát. Középkori források nem tesznek komolyabb említést a faluról.

Várossá és fővárossá válás

A 18. század közepén Skúli Magnússon királyi kincstárnok tevékenységének köszönhetően a gazdaság körül kis városka kezdett kialakulni. A „Reykjavík atyjaként” ismert Magnússon az izlandi gazdaság korszerűsítésére törekedve gyapjúfeldolgozó műhelyeket alapított a településen, ezzel elindítva annak fejlődését. Reykjavík 1786-ban kapott városi rangot;[1] ekkor még alig 200 lakosa volt.

Az izlandi parlament, az Alþingi 1798-as feloszlatásáig Þingvellirben működött. Amikor 1845-ben újra összehívták, székhelye már Reykjavík lett. Ennek köszönheti a város, hogy amikor Izland előbb önkormányzatot kapott, majd elnyerte függetlenségét Dániától, az ország fővárosa lett.[1]

A 20. század 20-as, 30-as éveiben a növekvő izlandi halászhajóflották mind Reykjavíkból indultak, és a fő ipari tevékenység a halászat volt, de a világválság Reykjavíkot is utolérte, és komoly munkanélküliséggel sújtotta.

A II. világháborútól napjainkig

A második világháború után felgyorsult a főváros fejlődése. Vidékről egyre nagyobb tömegek költöztek Reykjavíkba, mivel a mezőgazdasági technológia fejlődése egyre kevesebb munkaerőt igényelt. Főleg fiatalok áramlottak nagy számban a településre, így Reykjavík egyszerű faluból modern várossá vált.

1972-ben a város adott helyt a sakkvilágbajnoki döntőnek, melyet Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij vívott egymással.

1986-ban itt találkozott egymással Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.

↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) about nevű lábjegyzeteknek