Mükéné (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponnészosz északkeleti részén, Argoliszban. Az i. e. III. évezredtől lakott hely. A monda szerint Perszeusz alapította. Az i. e. XVI. századtól kezdve a mükénéi civilizáció központja, az Atreidák székhelye volt. Akropoliszát i. e. 1150 körül feldúlták a dórok, majd dór település lett. A várost az i. e. V. században Argosz pusztította el. Feltárását 1874-ben Schliemann kezdte meg. 1876-ban az akropolisz ásatásai során találta meg az első sírkerületet, az i. e. XVI. századból való aknasírok gazdag kincsleleteivel. A folyamatos ásatások egy neolitikus település nyomait tárták fel. A második sírkerületet a kupolasírokkal 1952-ben ásták ki, melynek monumentális emlékei az Atreusz kincsesháza és a Klütaimnésztra-sír. A nagyszabású leletanyagból megemlítendő az i. e. XIV-XIII. században a fellegvár köré emelt küklopikus fal, amelynek főbejárata a domborművel diszített Oroszlánkapu. Több lakóházat, palotát, ciszternát, kamarasírt és újabban egy szentélyt tártak fel. Mükéné az egyik lehetséges azonosítása a hettita forrásokban szereplő Ahhijava királyságnak.