Kuršių nerija
( Kur-földnyelv )A Kur-földnyelv (Kurföldi-turzás) (litvánul: Kuršių nerija; oroszul: Куршская коса), egy 98 km hosszú 600-2000 méter széles turzásfélsziget Klaipėda és Lesznoj (Kalinyingrádi terület) között. A földnyelvből 52 km tartozik Litvániához és 46 km Oroszországhoz.
A Kur-földnyelv kizárólag homokból áll. A hatalmas vándor dűnék egészen a múlt századig az újkortól folyamatosan ide telepedett halászfalvakat újra és újra eltemették. Csupán a 19. század végén Wilhelm Franz Epha természet-felügyelőnek sikerült a dűnékre növényzetet telepíteni, és ezzel stabilizálni azokat. A Nida falucska melletti Nagy Dűne Európa legnagyobb dűnéje.
A Kur-földnyelv a Kur-öblöt és a Balti-tengert választja el egymástól. Az öböl bejárata Klaipėdánál található és 300 méter széles. Itt a félszigetet a szárazfölddel két komp köti össze. A Kur-földnyelvet 2000-ben vették fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Litvánia területére eső részt Litvánia függetlenné válásakor 1991...Tovább
A Kur-földnyelv (Kurföldi-turzás) (litvánul: Kuršių nerija; oroszul: Куршская коса), egy 98 km hosszú 600-2000 méter széles turzásfélsziget Klaipėda és Lesznoj (Kalinyingrádi terület) között. A földnyelvből 52 km tartozik Litvániához és 46 km Oroszországhoz.
A Kur-földnyelv kizárólag homokból áll. A hatalmas vándor dűnék egészen a múlt századig az újkortól folyamatosan ide telepedett halászfalvakat újra és újra eltemették. Csupán a 19. század végén Wilhelm Franz Epha természet-felügyelőnek sikerült a dűnékre növényzetet telepíteni, és ezzel stabilizálni azokat. A Nida falucska melletti Nagy Dűne Európa legnagyobb dűnéje.
A Kur-földnyelv a Kur-öblöt és a Balti-tengert választja el egymástól. Az öböl bejárata Klaipėdánál található és 300 méter széles. Itt a félszigetet a szárazfölddel két komp köti össze. A Kur-földnyelvet 2000-ben vették fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Litvánia területére eső részt Litvánia függetlenné válásakor 1991-ben nemzeti parkká nyilvánították.
Új hozzászólás