Az Ischigualasto egy földrajzi képződmény és természetvédelmi rezervátum Argentína északnyugati részén, San Juan tartományban, közel a chilei határhoz. Az Ischigualasto Tartományi Park északról a Talampaya Nemzeti Parkkal határos. Területe 6037 km², tengerszint feletti magassága 1300 m. Klímája rendkívül száraz, csapadék főleg nyáron van, a hőmérséklet végletes: a minimum −10 °C, a maximum 45 °C. Délután és este déli szél fúj 20–40 km/h sebességgel, de olykor a hegyekből kivételesen erős főn szél érkezik, a viento zonda. Növényzete tipikus sivatagi növényzet: bokrok, kaktuszok, néhány fa. Találó másik neve, a Hold völgye, Valle de la Luna.

Ebben a 25 km hosszú és 10 km széles kősivatagos medencében páratlanul értékes őslénytani leletekre bukkantak. 1930-ban került sor először Ischigualasto paleontológiai leírására. 1941-ben a kutatások eredményeképpen 70 különböző növényfaj megkövült maradványait találták meg, s mellette őshüllők csontjait. Az el...Tovább

Az Ischigualasto egy földrajzi képződmény és természetvédelmi rezervátum Argentína északnyugati részén, San Juan tartományban, közel a chilei határhoz. Az Ischigualasto Tartományi Park északról a Talampaya Nemzeti Parkkal határos. Területe 6037 km², tengerszint feletti magassága 1300 m. Klímája rendkívül száraz, csapadék főleg nyáron van, a hőmérséklet végletes: a minimum −10 °C, a maximum 45 °C. Délután és este déli szél fúj 20–40 km/h sebességgel, de olykor a hegyekből kivételesen erős főn szél érkezik, a viento zonda. Növényzete tipikus sivatagi növényzet: bokrok, kaktuszok, néhány fa. Találó másik neve, a Hold völgye, Valle de la Luna.

Ebben a 25 km hosszú és 10 km széles kősivatagos medencében páratlanul értékes őslénytani leletekre bukkantak. 1930-ban került sor először Ischigualasto paleontológiai leírására. 1941-ben a kutatások eredményeképpen 70 különböző növényfaj megkövült maradványait találták meg, s mellette őshüllők csontjait. Az első nagyszabású expedíciót 1958-ban vezették a területre, és több száz értékes ősmaradványt leltek. A további kutatások nyomán vált Ischigualasto a világ egyik legjelentősebb paleontológiai lelőhelyévé. Egyedülállóságát az a tény adja, hogy a perm időszaktól (250 millió év) a jura időszak kezdetéig (180 millió év) az őshüllők rétegsora hiánytalan, így fejlődésük pontosan nyomon követhető. A leletek ma a Harvard Egyetemen és különböző argentin múzeumokban tekinthetők meg.

Az őshüllők korában a terület még mocsaras volt. A valamikori dús vegetáció tanúja a harasztok és zsurlók maradványai mellett a Protojuniperoxylon ischigualastianus több mint 40 méter hosszú megkövesedett törzse. A felhalmozódott agyagüledékből agyagkőzetek képződtek. A hegyekből érkező folyók ezt a kőzetréteget beborították homokréteggel, amely évmilliók során homokkőzetté alakult. A terület kiemelkedése során a homokkőrétegek megvédték az agyagkőzeteket, és érdekes formációk, oszlopok, gombasziklák jöttek létre. A terület Tekejátéktérnek nevezett részén emberfejnagyságú kőgolyók láthatók, amelyek a homokkőben ásványi kiválás folyamán létrejött konkréciók, csomók.

Photographies by:
Pablo Bruno D'Amico from Buenos Aires, Argentina - CC BY-SA 2.0
The original uploader was As578 at English Wikipedia. - CC BY-SA 2.5
Statistics: Position
3818
Statistics: Rank
30630

Új hozzászólás

Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Biztonság
478529613Click/tap this sequence: 3314

Google street view

Where can you sleep near Ischigualasto ?

Booking.com
487.370 visits in total, 9.187 Points of interest, 404 Destinations, 3 visits today.