A Három-szurdok-gát Kína Hupej (Hubei) tartományában, a Jangce folyón épített vízerőmű. Névleges, beépített teljesítményét tekintve (21 000 MW) a világ legnagyobb erőműve, ám az éves energiatermelés szempontjából a második az Itaipu-gát után.

A gát szerkezete 2006-ra készült el. A hajók átemelésére alkalmas műtárgy kivételével az eredeti tervek szerinti megaprojektet 2008. október 30-án adták át, amikor a 26. turbina is megkezdte működését. Az egyes turbinák teljesítménye 700 MW. A föld alatti erőmű utolsó két turbinája 2012. július 4-én vált üzemképessé. Az erőmű 32 fő turbinája és az erőmű saját energiaellátását biztosító két kisebb, 50 MW-os turbina összesített teljesítménye eléri a 22 500 MW-ot.

Az elektromos energia termelése mellett a gáttól a Jangce hajózhatóbbá válását és a tározókapacitás miatt a gát alatti folyószakasz árvizektől való kisebb veszélyeztetését várják. A nagy méretű, korszerű turbinák és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése irányába tett nagy lépés miatt a kínai kormány történelmi léptékű mérnöki, társadalmi és gazdasági sikerként tekint a projektre. Ugyanakkor a gát megépítésével régészeti emlékek és ősi kulturális helyszínek kerültek víz alá, mintegy 1,3 millió embernek kellett a lakóhelyét elhagynia, és jelentős ökológiai változások mennek végbe, többek közt megnőtt a földcsuszamlások veszélye. A gát ügye mind Kínában, mind Kínán kívül sokat vitatott téma.