Dyrehavsbakken a 19. században

A park eredete 1583-ból származik, amikor Kirsten Piil felfedezett egy természetes forrást a ma Jægersborg Dyrehave nevű erdei parkban Koppenhága északi részén.[1] A város lakói kedvelték a forrást a városban található rossz minőségű víz miatt. Sokan úgy hitték, gyógyító hatásai is vannak, ezért főleg tavasszal tömegesen jártak a forráshoz.[1] A tömegek pedig odavonzották a szórakoztató művészeket és árusokat, ami által kialakult a mai vidámparkok első formája.

A kezdeti időkben a területre még nem volt szabad bejárása az embereknek, mert akkor még királyi vadászterület volt.[1] 1669-ben III. Frigyes dán király úgy döntött, állatparkot hoz létre a helyen, majd fia, V. Keresztély 3-4-szeresére bővített azt, miután 1670-ben ő lett a király. 1671-től lett a neve Jægersborg Dyrehave. V. Keresztély uralkodása alatt a park tiltott terület volt, ez 1756-ban változott meg V. Frigyes idején. Megnyitása után a park virágzani kezdett. A szórakoztatók és árusok visszatértek, a hely híre további művészeket vonzott, köztük Pierrot-t, a bohócot, akinek műsora ma is látható a parkban. Bakken tovább növekedett a Napóleoni háborúk idején is, megközelíthetőségét vasúti és gőzhajó járatokkal segítették elő.[1]

A park népszerűségével a körülmények egyre rosszabbá váltak, melynek eredményeképpen a tulajdonosok („tent owners”) létrehozták a Dyrehavsbakken Tent Owners’ Association elnevezésű szövetséget 1885-ben.[1] Ettől kezdve a szövetség gondoskodott a szemét összegyűjtéséről, a tisztálkodási lehetőségekről, vízellátásról, nyilvánosságról illetve az elektromos hálózat bevezetéséről. A szövetség ma is működik, a parkban közreműködők kötelesek tagjai közé lépni.

A lehetőségek az idővel bővültek, egyre több játék, hullámvasút, szórakozási lehetőség épült a parkban.[1]

↑ a b c d e f Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) bakken nevű lábjegyzeteknek