Dunnottar vára egy romos, középkori erődítmény, amely egy meredek, sziklás földnyelven helyezkedik el, Skócia északkeleti partvonalán, körülbelül 3 kilométerre Stonehaven településtől. A ma is látható épületmaradványok nagyjából a 15. és a 16. századból származnak, de úgy tartják, hogy egy fontos erődítés már állt e helyen az úgynevezett sötét kor (korai középkor) idején is. Dunnottar jelentős stratégiai szerepet játszott a skót történelemben a középkortól egészen a felvilágosodás koráig. Elhelyezkedése miatt egyrészt figyelni tudta az Észak-Skócia felé tartó hajókat, másrészt pedig – mivel egy keskeny tengerparti fennsíkon állt – ellenőrzés alatt tarthatta a szárazföldi forgalmat is, különösen az ősi Causey Mounth-on, az egyetlen olyan középkori úton közlekedőket, mely a déli partoktól a porthleteni lápon át Aberdeenbe vezetett. A hely ma magántulajdonban van, azonban nyitva áll a látogatók előtt és évente turisták százezrei keresik fel.

A romok hozzávetőlegesen 12 000 négyzetméternyi területet foglalnak el, amelyet látszólag függőleges sziklák határolnak és 50 méterrel emelkedik az Északi-tenger szintje fölé. Az „L”-alakú vár egy keskeny földsávon és a masszív főbejárathoz vezető meredek ösvényen keresztül közelíthető meg. A sziklák és a fennsík által meghatározott, és észak-déli irányban mérföldekre elnyúló geológiai alakulat tengeri madarak tízezreinek ad otthont, a skót partoknak ezt a szakaszát Észak-Európa jelentős madár-menedékhelyévé téve, úgy az állatok mennyiségét, mint a fajok számát tekintve.