Copán a klasszikus maja korszak egyik jelentős városa, a mai Honduras területén, a guatemalai határ közelében. A maja városrom 1980 óta a Világörökség része. Virágkora Kr.u. 600 és 800 közé tehető.

A dinasztia alapító K'inich Yax K'uk' Mo' („Nagy-Nap-Zöld-Quetzal-Ara“) kezdte el a város déli részét elfoglaló fő komplexum építését, amelynek jellegzetessége az egymásba épült piramisok, templomok, teraszok valamint két udvar, amelyek különböző szinten épültek és lépcső köti össze őket. A fő komplexum előtt található a labdapálya és a főtér, mely utóbbit három oldalról hosszú, alacsony lépcsőfokokkal ellátott lépcső vesz körül, közepén dísztelen piramis található. Két, majdnem párhuzamos sorban szinte teljes szobor formájú, leggyakrabban zöld tufakőből készült sztélék vannak, előttük szintén szobor formájú oltárok találhatóak. További sztéléket és oltárokat találunk az egyes épületek előtt valamint a Copán folyó völgyében máshol is elszórtan, általában dombokon. A korai Copán építészetére nagy befolyással volt Teotihuacán. Hatalmának csúcspontját azonban a késő klasszikus korszakban érte el a város 13. királyának, Waxaklajuun Ub'aah K'awiil („18 Nyúl”) 695-től 738-ig tartó uralkodása idején. Őt azonban a szomszédos városállam Quirigua elfogatta és kivégezte. A 15. uralkodó K'ak' Yipyaj Chan K'awiil („Füst-Kagyló“ vagy „Füst-Mókus“) (749–761) idejében épült az ún. hieroglifalépcső, amely több mint 2200 hieroglifát tartalmaz és a város akkor 300 éves történetét beszéli el. Copánt az utolsó név szerint ismert uralkodó Ukit Took´ trónra lépése után közvetlenül elhagyta a fölső társadalmi réteg, a földművesek még néhány évtizedig ott maradtak a völgyben.