Nagy-Zimbabwe Zimbabwéban a sona nép egykori fővárosa, az afrikai kontinens második legjelentősebb régészeti lelőhelye. A 11-15. században épült, 23 hektáros épületegyüttes az afrikai vaskor jellegzetességeit viseli, de száraz falazással, habarcs nélkül felhúzott, kőből és nyers téglából rakott épületei eltérnek a régió kulturális hagyományaitól (errefelé általában fából és sárból építkeztek). A város a matalai aranybányákat és az Indiai-óceán partján fekvő iszlám kikötőt, Sofalát összekötő út mentén feküdt, és több évszázadon át jelentős politikai, kereskedelmi és vallási központ volt. Nagy-Zimbabwe hatalmas falrendszere az afrikai civilizáció legnagyobb kőből épült műve, 1986 óta az UNESCO kulturális Világörökségének része.