Iszik-köl (tó)
Az Iszik-köl (kirgizül Ысыккөл, Iszikköl oroszul Иссык-Куль, Isszük-kul) lefolyástalan hegyi tó a Tiensan-hegység északi részében, a kirgizisztáni Iszik-köl tartományban.
Víztérfogata alapján a világ kilencedik legnagyobb tava és a Kaszpi-tenger után a második legnagyobb sós vizű tó. Bár felülete 1606 méterrel a tengerszint felett terül el és hófödte csúcsok veszik körül, sosem fagy be, innen kapta nevét, amelynek jelentése kirgizül „meleg tó”. A tó, az Iszik-köl Bioszféra Rezervátum része, szerepel a biodiverzitásuk alapján globális jelentőségű vízi élőhelyek rámszari listáján. Mintegy 2500 évvel ezelőtt partján ősi város állt, maradványainak feltárása ma is folyik. Innen került elő a jelentős ókori iszik-feliratok első példánya 1970-ben, egy ezüst ivócsészére vésve. A tó mellett ma fekvő jelentős települések Karakol és Csolpon-Ata.
Az Iszik-köl (kirgizül Ысыккөл, Iszikköl oroszul Иссык-Куль, Isszük-kul) lefolyástalan hegyi tó a Tiensan-hegység északi részében, a kirgizisztáni Iszik-köl tartományban.
Víztérfogata alapján a világ kilencedik legnagyobb tava és a Kaszpi-tenger után a második legnagyobb sós vizű tó. Bár felülete 1606 méterrel a tengerszint felett terül el és hófödte csúcsok veszik körül, sosem fagy be, innen kapta nevét, amelynek jelentése kirgizül „meleg tó”. A tó, az Iszik-köl Bioszféra Rezervátum része, szerepel a biodiverzitásuk alapján globális jelentőségű vízi élőhelyek rámszari listáján. Mintegy 2500 évvel ezelőtt partján ősi város állt, maradványainak feltárása ma is folyik. Innen került elő a jelentős ókori iszik-feliratok első példánya 1970-ben, egy ezüst ivócsészére vésve. A tó mellett ma fekvő jelentős települések Karakol és Csolpon-Ata.
Új hozzászólás