Az Inka úthálózat, eredeti nevén Qhapaq Ñan, a prekolumbián kori Dél-Amerika legkiterjedtebb és legfejlettebb közlekedési rendszere volt. Hossza csaknem elérte a 40 000 km-t. A hálózat létrehozása rengeteg időt és erőfeszítést igényelt, az építés minőségéről pedig az a tény tanúskodik, hogy az utak több mint 400 évi használat után is elfogadható állapotban vannak. A rendszer alapját két észak–déli irányú út képezte, melyek számtalan elágazással rendelkeztek. Legismertebb szakasza a Machu Picchura vezető Inka ösvény. A hálózat egy részét az Inka Birodalmat megelőző kultúrák építették, például a wari (huari) civilizáció. A spanyol gyarmati uralom alatt az útrendszer egyes darabjai az El Camino Real, azaz a „királyi út” rangot viselték. 2014 óta az útrendszer az UNESCO világörökségi helyszíne.
Az Inka úthálózat, eredeti nevén Qhapaq Ñan, a prekolumbián kori Dél-Amerika legkiterjedtebb és legfejlettebb közlekedési rendszere volt. Hossza csaknem elérte a 40 000 km-t. A hálózat létrehozása rengeteg időt és erőfeszítést igényelt, az építés minőségéről pedig az a tény tanúskodik, hogy az utak több mint 400 évi használat után is elfogadható állapotban vannak. A rendszer alapját két észak–déli irányú út képezte, melyek számtalan elágazással rendelkeztek. Legismertebb szakasza a Machu Picchura vezető Inka ösvény. A hálózat egy részét az Inka Birodalmat megelőző kultúrák építették, például a wari (huari) civilizáció. A spanyol gyarmati uralom alatt az útrendszer egyes darabjai az El Camino Real, azaz a „királyi út” rangot viselték. 2014 óta az útrendszer az UNESCO világörökségi helyszíne.
Új hozzászólás