Puszcza Białowieska

( Białowieża-erdő )

A Białowieża-erdő (lengyelül: Puszcza Białowieska, fonetikusan: [ˈpuʂt͡ʂa ˌbʲawɔˈvʲɛska] , belaruszul: Белавежская пушча, oroszul: Беловежская пуща) az európai síkvidéket egykor borító hatalmas kiterjedésű lombhullató és vegyes őserdő legnagyobb megmaradt darabja. Lengyelország (Podlasiei vajdaság) és Fehéroroszország (Breszti terület és Hrodnai terület) határvidékén fekszik, Breszttől 70 km-re északra és Białystoktól 62 km-re délkeletre.

Az erdő ad otthont az európai bölény, a kontinens legnagyobb szárazföldi állata 800 példányának, mely a legnagyobb szabadon élő állomány a világon. Az UNESCO Világörökség része, bioszféra-rezervátum és Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület.

Uralkodói vadászterület  Az egykori cári kastély

A Białowieżai őserdő 8000 éves múltra tekint vissza.[1][2] 1386-tól a Lengyel Királysághoz tartozott; ebben az időszakban I. Zsigmond, Báthory István erdélyi fejedelem és III. Szász Ágost is szigorú szabályokkal védte az erdő állatállományát a királyi vadászatok érdekében.[3] Lengyelország harmadik felosztása után, a 19. században az orosz cárok vadászterülete volt, ami szintén védettséget jelentett számára, például mentes volt az erdőirtások és a korábbi erdőterületek mezőgazdasági művelésbe vonása alól.[4][5] 1888 és 1894 között épült fel a cári kastély Białowieżában.[3] Az első illegális fakivágások az első világháború idején történtek, és 1919-ben pusztult ki innen az európai bölény.[5]

Védetté nyilvánítás

Az erdőt 1921-ben nyilvánították védetté, ezt követően 1929-ben telepítették vissza európai bölényt. 1932-ben itt jött létre Lengyelország első nemzeti parkja.[4] 1939-ben az erdő a Molotov–Ribbentrop-paktum következményeként a Fehérorosz SZSZK része lett, majd a második világháború után kettévágta az országhatár.[6] A területet 1979-ben vették fel az UNESCO Világörökség listájára, 1992-ben pedig kiterjesztették a világörökségi területet a fehéroroszországi oldalra is (ahol 1991-ben jött létre a Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Park[6]), így kiterjedése ma 92 669 hektár.[4][7] 1993 óta bioszféra-rezervátum.[7]

21. századi kihívások

2016 tavaszán Jan Szyszko lengyel környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy engedélyezni fogják a fakitermelés háromszorosára (63 000 m³-ről 188 000 m³-re) emelését az erdőben. A döntést a miniszter és az erdészek betűzőszú-fertőzéssel indokolták, azonban kutatók és környezetvédelmi csoportok szerint a döntés szakmailag értelmetlen, szembemegy a természetvédelmi területeken alkalmazandó gyakorlattal.[8][9] A lépés összeütközésekhez vezetett az Európai Unióval és környezetvédő csoportokkal, akik szerint ellentétes lehet a környezetvédelmi szabályokkal, illetve helyrehozhatatlan károsodást okozhat az őserdőben, a turisták számának csökkenését is okozva. A Greenpeace 120 000 aláírást gyűjtött össze az erdő védelmében.[1] 2017 júliusában az Európai Bíróság átmeneti határozatában a fakitermelés azonnali felfüggesztésére szólította fel Lengyelországot, mielőtt még „komoly és visszafordíthatlan károkat okoznának” a védett erdőségben.[10][11] A lengyel kormány azonban válaszában kijelentette, hogy folytatják a fakivágásokat.[9][12] 2018 áprilisában az Európai Bíróság meghozta végső döntését, mely szerint uniós jogot sért, és illegális volt az intenzív fakitermelés.[13] Mivel a határozat kötelező érvényű, az ügy lezárultával Lengyelország komoly retorziókra számíthat.[9][11]

2022 januárjában Lengyelország úgy döntött, hogy 186 km hosszú, 5 m magas határkerítéssel vágja ketté az őserdőt, válaszul a Fehéroroszország felől 2021 végén felerősödő, jellemzően közel-keleti eredetű illegális migrációra. Ökológusok és természetvédők szerint ez az erdő élővilágában komoly károkat okozhat.[14]

a b Anna Koper, Marcin Goettig: Polish minister approves tripling of logging in ancient forest (angol nyelven). Reuters, 2016. március 25. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 6.) Białowieżai Rengeteg - a bölények birodalma (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja, 2016. (Hozzáférés: 2016. július 6.) a b The History of Belovezhskaya Pushcha (angol nyelven). Belovezhskaya Pushcha - 21 Century, 2004. (Hozzáférés: 2014. március 17.) a b c Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) vori nevű lábjegyzeteknek a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) nature nevű lábjegyzeteknek a b Belovezhskaya Pushcha (angol nyelven). Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2014. március 16.) a b Belovezhskaya Pushcha National Park (angol nyelven). Fehéroroszország, 2014. [2020. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 16.) Az utolsó európai őserdő túlélése forog kockán Lengyelországban (magyar nyelven). Index.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) a b c Defying E.U. Court, Poland Is Cutting Trees in an Ancient Forest (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) Poland must end logging in Bialowieza forest, Europe's oldest, court rules (angol nyelven). BBC. (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) a b EU court orders Poland to stop logging primeval forest now (angol nyelven). Reuters. (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) Poland continues logging despite court ban (angol nyelven). The Guardian. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.) Białowieża: tilos a kitermelés (magyar nyelven). WWF, 2018. április 8. (Hozzáférés: 2022. február 5.) Illényi Balázs: 186 km hosszú, 5 méter magas fallal vágnák félbe Európa utolsó őserdőjét (magyar nyelven). HVG, 2022. január 23. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
Photographies by:
Ludwig Schneider - CC BY 3.0
Statistics: Position
362
Statistics: Rank
216247

Új hozzászólás

Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Biztonság
518269374Click/tap this sequence: 1837

Google street view

Where can you sleep near Białowieża-erdő ?

Booking.com
489.385 visits in total, 9.196 Points of interest, 404 Destinations, 23 visits today.