Belga sör

A belga sörök a legváltozatosabb formákban készülnek – a szokványos világos láger sörtől a lambic típusú, spontán erjedésű sörökön át a flamand vörösig. A belga sörfőzés eredete a középkorig nyúlik vissza, amikor is a kolostorok kezdték meg az előállításukat. Belgiumban jelenleg az InBev és Alken Maes a legnagyobb sörfőzdék, rajtuk kívül még 130 sörfőzde működik az országban, a legnagyobb nemzetközi cégektől a kis, családi vállalkozásban üzemeltetett mikrosörfőzdékig. A sörfőzdék kb. 800 sörfajtát állítanak elő rendszeresen, azonban az egyes alkalmakra készített, különleges söröket is ideszámítva, a belga sörfajták száma eléri a 8700-at. A belga sörgyártást nagymértékben elősegítette az 1919-es Vandervelde-törvény, mely megtiltotta a 18%-nál erősebb italok árusítását bizonyos helyeken. Bár a Vandervelde-törvényt 1983-ban helyezték hatályon kívül, a belga sörgyártást és sörfogyasztást nagymértékben fellendítette ez a törvény.

2006-ban az átlagos belga sörfogyasztás fejenként 86 liter volt, ami jelentős visszalépés az 1993-as 108 literhez képest. Ugyanakkor ebben a periódusban a belga sör kivitele 4 millió hektoliterről 10,6 millió hektoliterre nőtt.