Αθήνα

( Athén )

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA /a'θina/, ógörögül: Ἀθῆναι, Athénai, IPA /atʰɛ̂ːnaɪ/, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa. A modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagy hatalmú városállam és jelentős tudományos központ volt. Lakossága elővárosokkal együtt körülbelül 3,5 millió, ez Görögország lakosságának mintegy 35%-a. A város napjainkban keleti irányban növekszik, Attika félszigetén (Nagy-Athén).

1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni-kolostort.

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA /a'θina/, ógörögül: Ἀθῆναι, Athénai, IPA /atʰɛ̂ːnaɪ/, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa. A modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagy hatalmú városállam és jelentős tudományos központ volt. Lakossága elővárosokkal együtt körülbelül 3,5 millió, ez Görögország lakosságának mintegy 35%-a. A város napjainkban keleti irányban növekszik, Attika félszigetén (Nagy-Athén).

1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni-kolostort.

Nevének eredete

Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Athén neve görögül Athénai volt, Athéné istennő görög nevének (Athéna) a többes száma. A város nevében többes számot alkalmaztak, mint Thébai (Théba) vagy Mükénai (Mükéné) esetében.[1] Amikor 1976-ban Görögországban hivatalosan is áttértek az újgörög nyelv használatára, a népi Athína forma lett a város hivatalos neve.

Történeti áttekintés  Bővebben: Athén története

Athén Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában, az i. e. 1. évezredben. Görögország "Aranykorában" (kb. i. e. 500-tól i. e. 300-ig) az egész nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma "nyugati civilizációként" emlegetünk. E kiemelkedő korszak után Athén továbbra is jómódú város, szellemi központ maradt, egészen a késő római időkig. Athén lakossága i. e. 430 táján elérte a 310 000-et.

529-ben a keresztény Bizánci Birodalom minden filozófiai iskolát bezáratott, mert nem értett egyet azok pogány gondolkodásával, tanaival. A bizánci uralom idején Athén fokozatosan elszürkült, annyira, hogy a keresztes hadjáratok idejére egy közepes vidéki város szintjére süllyedt. Végzetesnek bizonyult a város szempontjából a 13–15. századok ideje, amikor a görög bizánciak a francia–itáliai keresztesekkel harcoltak Athénért. 1458-ban az Oszmán Birodalom terjesztette ki hatalmát a városra, amikor II. Mehmet a Hódító szultán elfoglalta azt. Amint a szultán először meglátta Athént, földbe gyökerezett a lába az ámulattól, lenyűgözték ókori emlékművei, olyannyira, hogy halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg minden alattvalójának az emlékművek megrongálását. A Parthenónban csodálatosan szép mecsetet működtettek.

A szultán szándéka ellenére, hogy megőrizze Athént oszmán tartományi fővárosként, a város lakossága tovább csökkent, majd tovább romlottak a túlélés feltételei, amikor a 18. század végére maga az Oszmán Birodalom is hanyatlásnak indult. Az idő múlásával a törökök egyre hanyagabbul kezelték a műemlékeket; a csodálatos Parthenónban Athén velencei ostroma idején (1687), lőpor és lövedék raktárat rendeztek be. Ennek eredményeként a templom súlyos károsodást szenvedett, amikor egy eltévedt velencei ágyúgolyó felrobbantott több hordó lőport, amelyet a főhajóban tároltak.

A görög függetlenségi háború után az oszmán birodalom elveszítette Athént. Amikor 1833-ban az újonnan létrejövő Görög Királyság fővárosa lett, mindössze 5000-en lakták ezt a hajdan csodálatos várost. A következő néhány évtized a város újjáépítésével telt, alapvetően neoklasszikus stílusjegyeket felhasználva. 1896-ban Athén rendezte meg az első újkori Nyári Olimpiai Játékokat. A következő jelentős növekedésre az 1920-as években került sor, amikor külvárosokat hoztak létre, elsősorban a Kis-Ázsiából beözönlő menekültek elszállásolására. A második világháborúban a várost elfoglalták a németek és Athén jelentős veszteségeket szenvedett a háborúban.

A háború után azonban gyors növekedésnek indult, ami kb. az 1980-as évek elejéig tartott és túlzsúfoltsághoz, közlekedési túlterheltséghez és légszennyezettséghez vezetett. A város ma is Európa egyik legszennyezettebb városa, bár az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai jelentős eredményeket hoztak a probléma enyhítésére.

Ezt a jelenséget plurale tantum néven ismeri a grammatika, számos magyarázata létezik (lásd az ún. „fontossági többes” jelenségét az archaikus európai és közel-keleti irodalomban.
Photographies by:
Statistics: Position
2324
Statistics: Rank
53092

Új hozzászólás

Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Biztonság
834571629Click/tap this sequence: 2285

Google street view

Where can you sleep near Athén ?

Booking.com
487.378 visits in total, 9.187 Points of interest, 404 Destinations, 4 visits today.